„A királynő békésen halt meg Balmoralban ma délután” – jelentette magyar idő szerint 19.30-kor a Buckingham-palota közleményében. Nagy-Britannia uralkodóját 96 éves korában érte a halál, de a történelembe már a halála előtt bevonult, hiszen senki sem uralkodott tovább a brit szigeteken az elmúlt ezer esztendőben II. Erzsébetnél.
II. Erzsébet utódja legidősebb fia, Károly walesi herceg, aki III. Károly néven követi a trónon. A 73 éves Károly a legidősebb korában hatalomra kerülő király. Károlyt idősebb fia, azaz Vilmos cambridge-i herceg követheti az öröklés szabályai szerint.
A brit királyi család hivatalos Twitter-oldalán a királynő halálhírének bejelentése után kiemelte, hogy a király és felesége ma este még Balmoralban marad, holnap, azaz pénteken visszautaznak Londonba, ahol már elkezdett gyülekezni a gyászoló tömeg a Buckingham-palota előtt.
III. Károly király teljes neve Károly Fülöp Artúr György, az uralkodó ezek közül bármelyiket választhatta volna. Károly néhai nagyapjának, a csütörtökön elhunyt királynő édesapjának szintén négy keresztneve volt, az első az Albert, és trónra lépése előtt a családban mindenki csak Bertie néven emlegette. Királyként azonban utolsó keresztnevét, vagyis a Györgyöt választotta és VI. György néven uralkodott 1952-ben bekövetkezett haláláig.
Károly herceg a következő szavakkal búcsúzott az uralkodótól: „Tudom, hogy az ő elvesztése nagyon mélyen érinti az országot.” A 73 éves új király úgy fogalmazott: „Szeretett édesanyám, őfelsége, a királynő halála a legnagyobb szomorúság számomra és családom minden tagja számára. Egy nagyon kedvelt uralkodót és egy hőn szeretett édesanyát gyászolunk.”
Hozzátette, a gyász és a változás ezen időszakában a családjával együtt fog vigasztalódni és próbálnak erőt meríteni abból a tudatból, hogy a királynőt oly sokan tisztelték és szerették.
Amint arról lapunk is írt, a csütörtöki nap folyamán lehetett sejteni, hogy valami várható II. Erzsébettel kapcsolatban, miután a királyi család tagjai elkezdtek megérkezni a balmorali királyi rezidenciára. Ráadásul a Buckingham-palota is olyan közleményt adott ki napközben, amely sejtette, hogy valami nagy horderejű dolog van készülőben. Szokatlan módon ugyanis azt írták, hogy a királynő állandó orvosi felügyeletre szorul.
Hírek szerint végül Harry herceg érkezhetett a családtagok közül utolsóként a birtokra, a CNN tudósítója szerint őt várták meg, mielőtt bármilyen bejelentést tettek volna II. Erzsébet királynővel kapcsolatban.
Gyászol a tömeg a Buckingham-palota előtt 2022. szeptember 8-án. (Fotó: EPA/NEIL HALL)
A trónon eltöltött több mint 70 évével II. Erzsébetnél senki sem uralkodott tovább a brit szigeteken az elmúlt ezer esztendőben. A most, 96 évesen elhunyt királynőhöz mérhető korszakos, ötven esztendőt meghaladó uralommal mindössze négy elődje büszkélkedhetett: a Plantagenet-dinasztia tagjai közül III. Henrik (1207–1272) és III. Edward (1327–1377), míg a II. Erzsébet felmenői közül III. György (1760–1820), az előző századfordulón pedig Viktória (1837–1901).
II. Erzsébet trónra lépése óta rengeteg víz lefolyt a Temzén, egy olyan birodalmat örökölt 1952-ben, amely épp uralkodása alatt alakult át drasztikusan. A korábbi brit gyarmatbirodalom a végnapjait élte, mintegy húsz karibi és afrikai állam vált függetlenné az 1960-as és 1970-es években. A még 1926-ban életre keltett Nemzetközösség az uralkodása előtt három évvel, a gyarmatok leválásával egy időben nyerte el ma is működő modelljét, és igazán II. Erzsébet töltötte meg tartalommal. A jelenleg 54 tagot számláló – főleg volt brit domíniumok alkotta – közösség különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó, többek között gazdasági kapcsolatra.
Férjével, a görög királyi sarj Fülöp herceggel először 1934-ben, majd utána 1937-ben találkozott. A királynő saját bevallása szerint 13 éves korában lett szerelmes Fülöpbe, akivel hosszú évekig leveleztek, hogy aztán a nála öt évvel idősebb herceg végül 21 éves korában, 1947-ben eljegyezze a második világháború idején sofőrnek és szerelőnek kiképzett Erzsébetet. A pár még az év november 20-án össze is házasodott. Négy gyerekük született: Károly, Anna, András és Eduárd.
Az uralkodó az 1960-as évek pangását, az 1980-as munkássztrájkokat, a nemzetközi terrorizmussal fenyegető századelőt, a 2020-as brexitet túlélő, és még a koronavírust is feltehetően Károly fiától elkapó uralkodó trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából azt írta: „Az évforduló alkalmából örömömre szolgál, hogy megújíthatom önöknek azt a fogadalmat, amelyet még 1947-ben tettem, hogy életemet mindig az önök szolgálatának fogom szentelni.”
Az utolsó pillanatig aktív volt, ugyan csökkentett „üzemmódban”, de még a koronavírus-fertőzése alatt, 95 évesen is elvégezte a közfeladatait. A világ az idei, platinajubileumi ünnepségén már törékenynek, de rendíthetetlennek láthatta.
II. Erzsébet halála hatalmas sokk
Halálát óriási sokként élik meg világszerte, rangos politikusok búcsúznak tőle megrendült szavakkal. – Óriási sokk ez a nemzetnek és a világnak – így búcsúzott el II. Erzsébettől Liz Truss. Az új konzervatív brit kormányfő kinevezését két nappal korábban szentesítette az uralkodó, amikor még senki sem sejtette, hogy ilyen közel a vég.
Nicola Sturgeon skót és Mark Drakeford walesi kormányfő is részvétét fejezte ki. Sturgeon szerint a királynő halála egy mérhetetlenül szomorú pillanat az Egyesült Királyság történetében. „Mint leghosszabb ideig trónon lévő uralkodónk, határozottan támogatta a brit monarchia értékeit és hagyományait” – Drakeford. Mindkét kormányfő nemzetük részéről támogatásáról biztosította a királyi családot.
Joe Biden amerikai elnök az első, 1982-es találkozóját felidézve búcsúzott a királynőtől, majd leszögezte: „Elbűvölt bennünket szellemességével, megindított kedvességével, és nagylelkűen megosztotta velünk bölcsességét. Szolidaritást vállalt az Egyesült Államokkal a 2001.szeptember 11-e utáni legsötétebb napokban, amikor megrendítően emlékeztetett bennünket, hogy »a gyász az ár, amit a szerelemért fizetünk«”.
A német kancellár a királynőt olyan példaképnek nevezte, aki milliókat inspirál. Olaf Scholz méltatta az Egyesült Királyság és Németország közötti kapcsolatok helyreállításában játszott szerepét „a második világháború borzalmai után”.
Bill Clinton volt amerikai elnök a Twitteren azt írta: „Gondolataim és imáim a királyi családdal és mindazokkal az emberekkel vannak, akiket őfelsége egész életében inspirált.”
Részvétét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök is az új brit királynak, III. Károlynak csütörtökön az eddigi uralkodó, II. Erzsébet királynő halála miatt. „Őfelsége neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Egyesült Királyság legújabb kori történelmének legfontosabb eseményeivel. II. Erzsébetet sok évtizeden át méltán szerették és tisztelték alattvalói, és a nagyvilágban megbecsülés övezte. Bátorságot és kitartást kívánok Önöknek e súlyos, pótolhatatlan veszteség idején” – állt az orosz államfő üzenetében, amelyet a Kreml Telegram-csatornáján tettek közzé.
Itthon is búcsúztak a királynőtől
Sorra fejezték ki részvétüket II. Erzsébet halála után a hazai élet vezető politikusai is. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán megosztott fotó mellett azzal búcsúzott, hogy „Isten nyugosztalja II. Erzsébet királynőt!”. Novák Katalin köztársasági elnök a XX. századi brit és európai történelem egyik legmeghatározóbb alakjának nevezte az uralkodót és úgy fogalmazott: „A nőtől, az édesanyától, a királynőtől, az európai államfőtől búcsúzunk!”
Részvétüket fejezték ki az ellenzéki pártok is egymás után, tisztelegve a királynő előtt és kiemelve, hogy történelmünk egyik meghatározó személyisége távozott.
Ez történik a királynő halála után
A királynő halálával életbe lépett az évtizedekkel ezelőtt előkészített London Bridge művelet (valamint annak Unikornis művelet nevű alverziója, amit arra ez esetre készítettek, ha a királynő Skóciában halna meg), amely katonai precizitással, szinte percekre lebontva szabja meg a brit kormány lépéseit az elkövetkezendő napokban.
E szerint az első és legfontosabb az ország vezető politikusainak értesítése a hírről. Először a miniszterelnököt, majd a kabinetet, a kabinetvezetőt, és a Titkos Tanácsot tájékoztatják.
Azt is szóról szóra megszabták előre, hogyan kell lebonyolítnai az értesítő telefonhívásokat, illetve hogyan kell kinéznie az e-maileknek: előbbit miniszterek, utóbbit magas rangú köztisztviselők kapták.
Ezek után a nyilvánosságot is értesítik az uralkodó haláláról. Ezzel párhuzamosan minden zászlót félárbócra engednek, valamint a kormányzati oldalak, állami és nem állami híroldalak, és az uralkodóház online felületei feketére váltanak. Ekkor már a temetés időpontját is közlik.
Az ilyen esetekben összehívott trónutódlási tanács (Accession Council) várhatóan péntek délelőtt ül össze, és formálisan is királlyá nyilvánítja az új brit uralkodót.
A miniszterelnök tart majd gyászbeszédet a Downing Street 10. előtt, a terv szerint az első adandó alkalommal audienciát tesz a trónra lépő Károly hercegnél, akinek beszédet kell intéznie a nemzethez. Ugyanekkor szűk körű istentiszteletet tartanak a Szent Pál-székesegyházban – írja a Telex.
A brit parlament megállapodik a részvétnyilvánítás menetéről, majd tíz napra feloszlatja magát. A miniszterelnök és kabinetje ismét audienciát tart majd az új uralkodónál.
A temetésre várhatóan a királynő halála után 10 nappal kerül sor, ezt a napot hivatalos nemzeti gyásznappá nyilvánítják majd. Az állami temetés abban a Westminster-apátságban lesz, ahol a brit történelem olyan nagyjai nyugszanak, mint Hitvalló Edvárd, Isaac Newton, Charles Darwin, Stephen Hawking vagy éppen Laurence Olivier. Délben országszerte két perc néma csöndet tartanak, Londonban és Windsorban pedig gyászmenet kezdődik. II. Erzsébetet a windsori kastély VI. György emlékkápolnájában helyezik végső nyugalomra.
A brit uralkodó elhunytát követő eseményeket itt tudják követni.
