A jelek szerint leáldozhat a spanyol baloldali kormányfő csillaga. Pedro Sánchez máris előrehozott választásokért kiáltott azok után, a helyhatósági voksolást a jobboldal nyerte. A Néppárt közben bejelentette eddigi legnagyobb győzelmét, szerinte a spanyol kormányfő eddig is zsákutcában haladt, most pedig végleg összeomlott.
A spanyol szocialisták eddig kiváló hivatkozási alapot jelentettek a magyar kormánymédia számára is. Többször felrótták legalábbis, hogy amit láthatóan szabad a spanyol baloldalnak, azt az uniós vezetés eddig élesen kritizálta a magyarok esetében. Beszámoltak arról, hogy Sánchez nem nyilatkozik jobboldali lapoknak, az alkotmánybíróságot is balra igyekezett tolni, továbbá szerintük az uniós helyreállítási forrásokat is átláthatatlanul használta fel. Hír volt továbbá abból is, hogy alkotmányellenesen korlátozta a spanyol parlamentet a kormány. „Pedro Sánchez az ibériai Gyurcsány Ferenc”, állította két éve a Mandiner cikke. Az elképzelés szerint Brüsszel mindezzel szemben azért nem volt olyan szigorú, mert a spanyol kormány baloldali.
Néppárti előretörés
A helyi választások után Sánchez közölte is, hogy a parlamenti választást nem decemberben, hanem júliusban tartják. VI. Fülöp király elfogadta a parlament feloszlatását, így az országos választást július 23-án tarthatják. Mindezt azok után, hogy a helyhatósági választáson a kormányzó szocialista munkáspárt, a PSOE a 8100 önkormányzatban összesen nagyjából 28 százalékos képviseletre tett szert. A konzervatív Néppárt (PP), Alberto Núñez Feijóo szövetsége eközben 31,5 százalékra tornászta fel magát. A néppárt számos körzetet el tudott halászni a PSOE-től, így az övé lett Sevilla városa is. Pedig a település korábban balos fellegvárként volt elkönyvelve. Leszerepelt a balos kormánypárt szövetségese, a Podemos is, míg a Néppárt mellett jól teljesített még a Vox is. Sánchez nem is tagadta, hogy az eredmények láttán döntött az előre hozott választás mellett. A miniszterelnök korábban még azt állította, kitöltené a négyéves ciklusát. Feijoo mindenesetre megköszönte a választóknak a mostani végeredményt, és azt kérte, adjanak a pártjának világos többséget a következőkben. Feijoo is úgy látja, hogy minél hamarabb tartják meg az új választásokat, annál jobb.
Az önkormányzati voksoláson nem is a PSOE zuhant igazán nagyot, 2019-hez képest 1,2 százalékpontot esett csupán. A jobboldali PP népszerűsége viszont nagyot nőtt, közel kilenc százalékpontot javítva a korábbihoz képest. A tizenkét régióból hétben a jobboldal tudott győzni, profitálva a centrista Polgárok Pártjának összeomlásából. A néppártiak helyi vezetője, Isabel Díaz Ayuso a madridi régióban nyert nagyot.
A néppártiak most egyszerre igyekeznek bírni a Vox jóindulatát, ugyanakkor tartva is a távolságot a radikálisabb pártból, bejátszva inkább a közepet. Santiago Abascal voxos pártvezető mindenesetre úgy nyilatkozott, ők itt vannak, és készen állnak arra, hogy segítsenek a spanyol alternatíva iránti igények kielégítésében.
A Sánchez-probléma
A Politico cikkében arról írt néhány napja, hogy a spanyol szocialistáknak van egyfajta Sánchez-problémájuk. A lap már megjósolta, hogy Sevilla baloldali polgármestere, Antonio Muñoz bukhatja a pozícióját, minthogy a kormányfő ennyire népszerűtlen. Muñoz hiába bízott benne, hogy pusztán a saját (vélt) érdemei alapján újraválasztják majd. A polgármester egyébként a Politicónak azt mondta, sajnálja, hogy az országos politika felülkerekedése meghiúsította, hogy a fontos helyi ügyekről szóljon ez a szavazás. A maga részéről pedig ragaszkodott hozzá, hogy Sevilla és csakis Sevilla legyen a választás tárgya.
A lap szerint sok spanyol bizalma azért is ingott meg Sánchezben, mert koalícióra lépett a kisebb, radikális baloldali pártokkal, miközben korábban azt mondta, sosem kormányozna velük. Továbbá a kormányfő népszerűségét megrengette a koronavírus-járvány kezelése is. A jobboldal továbbá felhívta arra is a figyelmet, hogy a balosok feltűnően jó viszonyt ápolnak a függetlenségpártiakkal. Az EH Bildu párt egyenesen felvette a helyhatósági listájára az ETA terrorszervezet 44 korábbi tagját, amely tényt a spanyol jobboldal nem habozott kihasználni. Muñozék igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy nem a több mint egy évtizede megszűnt terrorszervezet jelenti a fő problémát, de hiába. Akadt is olyan választó, aki a Politicónak arról beszélt, szívesen szavazna Muñozra, ha másik párthoz tartozna. Sánchez viszont szerinte veszélybe sodorja az országot, és úgy látja ő is, hogy túlságosan közel áll az ETA-hoz.
