Milorad Dodik nyerte meg az elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban – közölte a boszniai választási bizottságra hivatkozva az MTI. A testület azután adott ki közleményt, hogy befejezte a szavazatok újraszámlálását.
Az előzetes eredmények szerint a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke szerezte meg a szavazatok többségét az október 2-i választáson, ám később a választási bizottság csalás gyanújával több helyen kezdeményezte a szavazatszámlálás megismétlését. Néhány szavazóhelyen hamis szavazólapokat találtak, az ügyészség nyomozást is indított. A szavazatok ismételt megszámlálását követően a választási bizottság jóváhagyta az előzetes eredményeket, és kihirdette Milorad Dodik győzelmét.
Dodik 1998 óta a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és miniszterelnökeként, az utóbbi négy évben pedig a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjaként dolgozik. A kilencvenes évek háborúi óta nem látott politikai válságot idézett elő azzal, amikor a múlt évben sikerült elérnie, hogy a boszniai szerb parlament megszavazza a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést. (Ezt idén júniusban az ukrajnai háború miatt fél évvel elhalasztották.) Többször hangoztatott álláspontja szerint Bosznia-Hercegovina nem tartható fenn a jelenlegi állapotában, vissza kell állítani az eredeti alkotmányos rendet, és ha ez nem megy, akkor a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
Putyin – és Orbán – szövetségese
Az újraválasztott vezető Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségesének számít, Oroszország ugyanis fontos támogatója Dodikéknak abban a törekvésében, hogy saját hadsereget hozzanak létre – és ezzel destabilizálják a Balkánt. A kiváló kétoldalú kapcsolatokról árulkodik az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság volt Fehéroroszország után az első állam, amely kifejtette szolidaritását Oroszországgal az ukrajnai invázió megkezdése után. Milorad Dodik ugyanis február 28-án telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amelyet követően Oroszoroszág szarajevói nagykövetsége a következő Instragram-bejegyzést tette közzé: „Az Ukrajna körül kialakult helyzet Oroszország részéről történt részletes tisztázása, amely tartalmazta az orosz vezetés által hozott releváns döntések okait, megértésre talált”.
A boszniai Szerb Köztársaság újraválasztott elnökével Orbán Viktor is szoros kapcsolatot ápol: legutóbb október 13-án (tehát már a választások után) találkoztak a Karmelitában. Mint arról Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek eljuttatott közleményében beszámolt, a balkáni országok európai integrációjáról, valamint gazdasági, energiabiztonsági témákról is egyeztettek. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy „a háborús és szankciós válsággal sújtott Európai Uniónak minden eddiginél fontosabb, hogy soraiban tudhassa a Nyugat-Balkán államait”. Szerintük a folyamatot fel kell gyorsítani, ezért üdvözölték, hogy az Európai Bizottság hivatalosan is javaslatot tett Bosznia-Hercegovina uniós tagjelöltségére. Megállapodtak abban is, hogy tovább erősítik Magyarország és a boszniai szerb közösség gazdasági kapcsolatait. – Az energetikai együttműködés terén olyan közös projektekről egyeztettek, amelyek hozzájárulnának ahhoz, hogy mind Bosznia-Hercegovinában, mind Magyarországon sikerüljön mérsékelni az európai energiaválság következményeit. Megállapodtak, hogy e tervek részletes kidolgozása a következő hetekben várható – közölte Havasi Bertalan.
Magyar adómilliárdok a Dodik-rezsimnek
Ezt megelőzően – ahogy arról lapunk is hírt adott – Orbán és Dodik tavaly november 6-án találkozott Boszniában, Banja Lukában. A hivatalos tájékoztatásokban ekkor esett szó először arról, hogy „kiterjesztjük a felelős szomszédsági és gazdasági programunkat a Boszniai Szerb Köztársaság területére is, és támogatni fogjuk a kis- és középvállalkozókat, és ezzel lehetőséget teremtünk a magyar vállalkozók számára is”. Később kiderült az is, hogy ez mibe kerül a magyar adófizetőknek. A december 21-i nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán ugyanis elismerte az ARD kérdésére, hogy Magyarország 100 millió eurót, mai áron nagyjából 41 milliárd forintot ad a térségnek, „gazdaságfejlesztési célokra”.
A magyar kormányfő ekkor a Balkán stabilitásának megerősítésével indokolta az oroszbarát Dodik-rezsimnek juttatandó támogatást. Egyúttal azt is kijelentette, hogy a Putyin által felkarolt boszniai szerb vezető elleni minden uniós szankciótervet meg fog vétózni.
Arról már a Szabad Európa írt szeptemberben, hogy a magyar állam által nagyvonalúan, gazdaságfejlesztésre rendelkezésre bocsátott pénz valójában kampánytámogatás lehetett. Az összeget ugyanis pályázati úton osztotta szét egy alapítvány olyan titkos és szubjektív szempontrendszer szerint, ami a hazai trafikpályázatokra emlékeztethet.
