Vasárnap leállhat az amerikai kormány

Vasárnap leállhat az amerikai kormány

Kevin McCarthy, az amerikai képviselőház republikánus párti elnöke sajtóértekezleten beszél az esetleges kormányzati leállásról tartott tanácskozás után Washingtonban 2023. szeptember 27-én. (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Egyesült Államok kormánya le fog állni október 1-én, ha a kongresszusban nem sikerül megállapodni a szövetségi kormányt finanszírozó új költségvetés elfogadásáról –írja a Reuters.

A szövetségi kormány részleges leállásának lehetősége főleg amiatt fenyeget, mert a kétkamarás kongresszus képtelen megállapodni a jövő évi költségvetésről. A költségvetést mindkét házban el kellene fogadni, amit utána Joe Biden elnöknek is alá kell írnia. Ennek hiányában a legtöbb kormányzati tevékenység leáll. Csak az elmúlt évtizedben háromszor állt le a szövetségi kormányzat, legutóbb 35 napra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nem létfontosságú közalkalmazottakat kötelező szabadságra küldik, a létfontosságú kategóriába tartozó közalkalmazottak pedig fizetés nélkül dolgoznak addig, amíg a kongresszus el nem fogadja az új költségvetést.

Idén a fő konfliktus abból fakad, hogy az elmúlt hetekben a képviselőház (ahol éppen szűk többsége van a republikánusoknak) képtelen volt megállapodni egyes kérdésekben. Néhány hónappal ezelőtt Kevin McCarthy republikánus házelnök és Joe Biden elnök olyan kétpárti megállapodást kötött, amely révén elkerülték a küszöbön állóhoz hasonló költségvetési krízist. A keményvonalas-szélsőséges képviselők azonban most nem akarnak ilyen kompromisszumot. McCarthy harapófogóba került, hiszen korábban a házelnöki posztért cserébe tett egy olyan engedményt, amely szerint bármely képviselő szavazást kezdeményezhet arról, hogy a házelnököt menesszék. A szélsőséges konzervatívok ezt be is lengették arra az esetre, ha McCarthy a megállapodás-tervezet elfogadásához demokratákat toborzott volna.

A költségvetési vita jelenleg akörül folyik, hogy a mérsékelt képviselők hosszabb távú forrásokat szeretnének rövid távú tűzoltás helyett és a szövetségi kiadások csökkentését szorgalmazzák. Más prominens republikánusok, köztük Marjorie Taylor Greene pedig azért nem támogatná a törvényjavaslatot, mert további, Ukrajnának nyújtott segélyeket is tartalmaz. Ugyanakkor a republikánusok a mexikói határon épülő fal továbbépítésének költségét belevennék a büdzsébe. Mindeközben a szenátus (ahol a demokratáknak van többsége) egy viszonylag „tiszta” törvényjavaslat lehetőségét fontolgatja, amelyben nincs benne sem a déli határkerítés építésének folytatása, sem pedig az újabb, Ukrajnának ítélt segély.

Ha az amerikai kormány leáll két hétre, az mintegy négy millió közszférában dolgozó embert érintene, többek között a polgári pereket is ideiglenesen felfüggesztenék, csakúgy mint a WIC (Women Infants and Children) programot, amely hétmillió embernek, így terhes nőknek, fiatal szülőknek segít abban, hogy élelmiszert vásároljanak.

Egy többhetes leállás nemzetbiztonsági szinten is rosszul hatna az Egyesült Államokra, mivel a forráshiány a szolgálatban lévő 1,3 millió katonát is érintené, nem is beszélve a légiforgalmi irányítókról, illetve az egyéb közszolgákról. A Pentagon egyik helyettes-sajtótitkára, Sabrina Singh arról nyilatkozott hogy az éppen kiképzés alatt lévők tanítása is fennakadna: „(...) lesznek olyan oktatók, akik közül hárman civilek, de őket felfüggesztették, és egy olyan oktató, aki katonai állományban van – és most csak egy példát mondok –, az az egy ember fogja a másik három munkáját is elvégezni”.