Nem segítette a Magyar Mozgókép Fesztivál sajtóját, amikor múlt héten kiderült: az előzetes tervvel szemben mégsem vetítik majd a Tobi színei című, egy transzszexuális fiatal életét bemutató dokumentumfilmet. Igaz, a készítők utóbb tisztázták, hogy a lemondásra már a melegellenes törvény elfogadása előtt sor került. Az ok ezek szerint az volt, hogy Jankovics Marcell halála után több vetítést szerettek volna az animációs filmesnek, illetve a fesztivál életműdíjasainak szentelni.
A Tobi színeit rendező Bakony Alexa továbbá egy dokumentumfilmes beszélgetésen is részt vett volna Veszprémben, de végül azt is nélküle tartották meg. Politikai okokat viszont itt sem feltétlenül érdemes keresni, a rendezőnő egy görög filmfesztiválon vett részt a héten. Továbbá a politikai gyanút az sem erősíti, hogy Dér Asia és Haragonics Sári filmjét, az Anyáim történetét eközben levetítették, előbbi pedig részt is vett az említett dokumentumfilmes beszélgetésen. Arról a produkcióról van szó, amelynek főszereplője egy örökbefogadásra váró leszbikus pár, Kaufer Virág volt parlamenti képviselő, illetve élettársa, Nóra. A péntek délutáni beszélgetésen a résztvevők kimondottan kritikusak is voltak a törvénnyel, a kormány tevékenységével, illetve a közállapotokkal szemben. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy a Filmintézet egyáltalán nem szólt bele a munkájukba, politikai ellenvetésekről nem volt szó.
Az Expresszóban megtartott eseményt a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének (MADOKE) elnöke, Józsa László moderálta, Dér Asia mellett pedig részt vett rajta Visky Ábel rendező és László Sára producer is. Utóbbi szintén közreműködött az Anyáim története gyártásában, de Dér jelenléte miatt elsősorban másik munkájáról, a Visszatérés Epipóba címűről beszélt. Visky szintén kifejezetten bátor témában forgatott filmet: a Mesék a zárkából olyan börtönben ülő férfiakról szól, akik meséket írnak a gyermekeiknek.
Józsa a beszélgetés során többször is szóba hozta a Tobi színeit, kiemelve, hogy a film be lesz mutatva, premier előtti vetítés, országos mozis terjesztés is várható. Dér Asia ehhez ráadásul azt is hozzátette, hogy a Filmintézet nemrég adott marketingtámogatást a Tobi forgalmazására, többet is, mint amennyire előzőleg számítottak. A rendező szerint kifejezetten abszurd helyzet, amiben vagyunk: miközben a Filmintézet Inkubátor Programja szabad kezet ad a pályakezdő alkotóknak, addig a kormány a most elfogadott törvénnyel megnehezítheti a hasonló alkotások sorsát.
Az említettek mellett is több olyan filmet támogatott a Filmintézet programja, amik a sokszínűség, az elfogadás fontosságáról szólnak. Igaz, László Sára hozzátette, hogy az Epipóval rendes pályázatot is beadtak még a Filmalaphoz, ott viszont nem kaptak támogatást, így próbálkoztak meg az Inkubátor Programmal, ahol már sikerrel jártak. Utóbbi kisebb költségvetésű produkciókat vár, pályakezdőket támogat az első nagyjátékfilmek elkészítésében. Zurbó Dorottya dokumentumfilmje, a szomáliai menekültlányról szóló Könnyű leckék is itt kapott támogatást. A Filmintézet egyébként szokott is sajtónyilvános pitchfórumokat szervezni, amiken a pályázó filmesek bemutathatják projektjeiket. Olyan nagyszerű alkotások kaptak így segítséget, mint Szilágyi Zsófiától az Egy nap, Hartung Attilától a FOMO vagy Nagy Zoltántól a Szép csendben. Jellemző, hogy amikor épp nem a hasonló filmek támadása a cél, akkor a kormánypárti Origo is „páratlan sikerű kezdeményezést” és „innovatív alkotói bemutatkozásokat” emleget.
Dér Asia is elmondta, hogy amikor ők pályáztak, abszolút szakmai alapon zajlott a pitchelés, politikai megkötés nem volt. Visky Ábel ugyanezt érezte a Mesék a zárkában készítésekor, szerinte az számított, dramaturgiailag mennyire jól eladható a produkció, és azok voltak előnyben, akik személyes hangot tudtak megütni.
László Sára hozzátette, problémák ettől még akadtak. Oláh Judit az Epipóval például megnyert egy gyártási díjat, majd utólag változtattak a szabályon, hogy hány százalékig lehet pluszforrást bevonni. Miközben a pályázatból már tudni lehetett, hogy ő több pénzt hozna máshonnan.
Szóba került az is, hogy az alkotók nem aktivista filmeket akartak készíteni, hanem körbejárni a témát, bemutatni az érintettek életét. Az Anyáim története főszereplői, Nóra és Virág nem is szerették volna, hogy elmenjen másféle irányba a produkció. Amikor pedig egy korai előzetesben meglátták a bevágást, amiben Orbán Viktor az EP-ben arról beszél, hogy Magyarországon a család az férfiből és nőből áll, felháborodtak. Mit keres Orbán Viktor a róluk szóló filmben, nem rondít már épp eléggé bele az életükbe? – tették fel a kérdést.
Kíváncsiak voltunk arra, a most elfogadott melegellenes törvény szerintük miként fogja érinteni a filmjeiket, számítanak-e vetítések ellehetetlenítésére, tizennyolcas karikára. Dér Asia kérdésünkre kifejtette, a parlamenti szavazás után kiraktak egy posztot, miszerint ők semmilyen szempontból nem hagyják magukat befolyásolni, ugyanúgy mennek tovább. E mögé a teljes stáb fel tudott sorakozni. A rendező szerint ugyanúgy igyekeznek megtartani az összes filmklubot, vetítést, azokra pedig beengednek majd bármilyen nemű és korú embert. „Boldogan beleállok, mert szerintem egy ennyire erkölcstelen törvényt nem kell betartani, engem biztosan nem fog ez befolyásolni”, tette hozzá.
László Sára azért megjegyezte, a törvény valószínűleg beleszól majd a terveikbe, mert nagyon várták a járványhelyzet végét, hogy középiskolákban is vetíthessék az Anyáim történetét. Ettől továbbra sem állnak el, azt viszont nem tudják megítélni, az igazgatók és a pedagógusok bevállalnák-e ezt a rizikót. Dér Asia megjegyezte azt is, nem tudja, az HBO ezek után hogyan fog eljárni. Az összes ifjúsági filmjét, amiben van egy meleg szereplő, este tíz után vetíthetné csak? És mi lesz mondjuk a streaming-szolgáltatókkal? A rendező elmondása szerint egyébként 2015 végén kezdtek foglalkozni a témával, akkor még nem tudták, hogy mostanra ez ennyire aktuális lesz. A kiindulópontot nem is a két nő jelentette, hanem egy Norvégiában élő meleg pár, akik az örökbefogadás után hagyták el Magyarországot. Ugyanez történt az Anyáim története szereplőivel, ők is inkább a külföldi boldogulást választották. Miközben akkor még nem tudhatták, hogy a mostanihoz hasonló homofób törvényre is fel kellene készülniük, ha Magyarországon maradnak.
Visky Ábelnek sem volt persze könnyű dolga, neki legalább fél évébe telt, mire az országos büntetés-végrehajtás igent mondott a kérésére. „De ha a BV-ben okét mondanak, az nem egy opcionális dolog, hanem parancs, szóval ki volt adva, hogy keressenek nekünk olyan férfiakat, akik nyitottak lehetnek erre”, jegyezte meg. Nála a téma személyességét az apa-fiú kapcsolat jelentette, a vizsgafilmjében (Romanian sunrise) is ezzel foglalkozott, majd utána olvasott arról, hogy a balassagyarmati börtönben az apák mesedarabokat adnak elő a gyerekeiknek. Különösen izgalmasnak találta a kontrasztot, ami a rabok fizikai jelenléte, illetve a játékosságuk között feszült, nem a tipikus macsó börtönközeg került itt ábrázolásra. A Visszatrés Epipóba esetében pedig egy 444-cikk indította el a folyamatokat, hozott fel sokakban gyermekkori traumákat, egykori táborozás során átélt fizikai és lelki visszaélések emlékét. Így jutott el a filmben megszólaló nő is addig, hogy beszélni szeretett volna a korábban mélyre temetett sérelmekről.
A Mesék a zárkából megtekinthető a Netflixen, míg az Anyáim története és a Visszatérés Epipóba az HBO GO-n. A Tobi színeit jövő héten mutatják be a mozikban.
