Elhunyt Horváth Ádám

89 éves korában szerdán elhunyt Horváth Ádám Kossuth-, Erkel- és Balázs Béla-díjas rendező – értesült az Infostart. 1987-99 között ő volt a Szomszédok című folytatásos teleregény „atyja”: rendezője és később forgatókönyvírója is.

Horváth Ádám hosszabb ideje egészségügyi problémákkal küzdött. „Nem vagyok jobban, rosszul vagyok, egyelőre rossz is marad. Emiatt kórházban vagyok, nem is tudom, mikor hagyhatom el az intézményt" – mondta májusban a Borsnak.

1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki.

Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor „gyermekköztársaságában”, a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter. Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult.

1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték.

1957-ben külsősként került az induló televízióhoz. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt – olvasható Wikipedia-oldalán.

1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt.

A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott. 2004-ben indult a Szomszédokhoz sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése.

1970-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban érdemes művész címet, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként. 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották.

„Mindig igyekezetem, hogy ne ragadjak le egy műfajnál, mert abban elfásul az ember, ezért a dráma, a dokumentumfilm, az élő adás állandó váltakozásában, a televízió minden területén dolgoztam” – mondta néhány éve egy életútinterjúban.

Ugyanitt így emlékezett a Szomszédok 1987-es indulására: „Czető Bernát László fiatal kollegám ötlete volt és abból alakítottam ki azt a típusú teleregényt amelyik a Szomszédok lett. Először három hónapra kértek fel és a kétheti megjelenéshez ragaszkodtam, hogy alaposan fel lehessen készülni egy adásra. Ez egy társadalmi igényt kielégítő teleregény volt. Kicsit elemelve, kicsit stilizálva, de nem elszakadva a valóságtól. Azok a kollegák nem szerették, akik súlyos drámákat szerettek volna látni és a rá költött pénzt elfecséreltnek tekintették. De ez 13 évig igen népszerű sorozata lett a magyar televíziónak. A közönség megszerette.”

Horváth Ádám A Pál utcai fiúkat író Molnár Ferenc unokája, valamint a Szomszédok Etusát játszó Csűrös Karola férje. Féltestvére a Londonban élő író, Sárközi Mátyás.