Közel 30 ezren nézték meg a bemutatót követő négy napban az anyák megmentőjét felmagasztaló Semmelweis című filmet – derült ki a Filmforgalmazók Egyesületének összesítéséből. Ezzel a hétvége egyik legjobb eredményét érte el Koltai Lajos alkotása, amelyet csak a Ridley Scott rendezte Napóleon előzött meg. Magyar film régen nyitott ilyen erősen – a Hadik például kevesebb, mint feleannyi nézőt vonzott a bemutatót követő hétvégén –, az elmúlt években alig akadt olyan produkció, amely átlépte volna a 100 ezres nézettséget, az oly régóta vágyott történelmi filmek pedig rendre elvéreztek a moziban. Talán a Semmelweisnek sikerül értelmezhető számú közönséget összegyűjtenie.
De a 2,3 milliárd forintból forgatott film nem csak ezért lóghat ki a magyar kosztümös művek kínálatából. Ahogy kritikánkban is írtuk, Koltai Lajos munkája minden nyilvánvaló hibájával együtt is magasan kiemelkedik a rendszerművek sorából, már csak azért is, mert nem lett olyan kínosan gyenge, mint a Blokád, a Hadik vagy az Aranybulla. Ezen túl persze a reklámra fordítható támogatások is közrejátszhattak a sikerben. A Lajos Tamás producer, a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik legfőbb kedvezményezettje irányításával készült produkció 45 millió forintot kapott a marketingre, és további 13 milliót a New York-i és Los Angeles-i bemutatók szervezésére és lebonyolítására.
Az amerikai metropoliszokon kívül a kanadai Torontóban is bemutatták a filmet, amit a Magyar Nemzeti Filmintézet (NFI) alaposan meg is ünnepelt. A Káel Csaba vezette pénzosztó szervezet közleményében arról írt, hogy a Semmelweis a „legjobb film díját nyerte Torontóban”. Trükkös megfogalmazásuk alapján könnyen azt gondolhattuk, hogy Koltai Lajos munkája a rangos Torontói Filmfesztivál nagydíját kapta meg, holott szó sincs erről. Amíg a kanadai város A-kategóriás eseménye a világ egyik legfontosabb filmes rendezvénye, addig a szóban forgó fesztivál méretében és kínálatában sem mérhető hozzá. A hivatalos nevén a Torontói Európai Uniós Filmfesztivál a kontinens filmjeiből kínál áttekintést az érdeklődők számára – az EU országok helyi kulturális központjainak ajánlása alapján. Az ingyenes rendezvénynek az összesen 147 férőhellyel rendelkező Spadina Színház ad otthont, hivatalos versenyprogram nincs, a nézők szavazhatnak a kedvenc filmjükre.
Ezt a voksolást nyerte meg a Semmelweis, vagyis nem a legjobb film díját hozta haza, hanem egy maximum másfél száz fős közönség szavazata alapján odaítélt elismerést. És bár minden sikert meg kell becsülni, nehezen érthető, hogy az NFI – és nyomában a magyar média jelentős része – miért adja el ezt világsikernek. Izgalmas lábjegyzet, hogy a díjazással kizárólag a magyar lapok foglalkoztak, a Semmelweis elismeréséről sehol máshol, még a fesztivál hivatalos oldalán sem találni semmit. De talán a kitalált világsiker is a marketing stratégia része, és ahogy a nézettségi adatokból kiderül, eddig bejött.
