Good night, Mare – kíván jó éjszakát társának a nyomozó az Easttowni rejtélyek (Mare of Easttown) című HBO-sorozat egyik jelenetében. Bármilyen jó szándék vezeti, köszönése átokba fordul: Good nightmare, vagyis szép rémálmokat. Céltalan szójátéknak tűnhet, de a mélyén rejlő, véletlenül meglelt fekete humor remekül összefoglalja a hétrészes bűnügyi szériát. Mindegy, mit tervezünk, a tetteink végül úgyis ellenünk fordulnak, és lassan minden darabjaira hullik körülöttünk: de nem bummal, nem is nyüszítéssel, hanem fájdalmas kacajjal ér véget a világ.
A Kate Winslet főszereplésével forgatott sorozat ideális kora nyári szórakozásnak tűnik. A 2014-ben bemutatott True detective új szabályokat írt a televíziós krimik számára. Azzal, hogy pályájuk csúcsán lévő világsztárokat csábított le a mozivászonról, és bizonyította, hogy egy sorozat keretei tágabb lehetőségeket biztosítanak az alkotók számára, szélesre tárta a kaput a minőségi produkciók előtt. Ezek sorába illeszkedik az Easttowni rejtélyek is, ám jól láthatóan igyekszik kikerülni elődjei lábnyomát, még ha nem is távolodik el nagyon a kitaposott ösvénytől. Az ismerős részletek, helyszínek, fordulatok és karakterek így végül meglepően újszerű, invenciózus történetté állnak össze.
A címben szereplő Easttown Philadelphia közelében fekvő fiktív település, kellően kicsi ahhoz, hogy a lakók ismerjék egymás múltjának sötét titkait, de elég nagy, hogy a bűnözés változatos formái felbukkanjanak, akár a legkegyetlenebbek is. A kisváros életét rejtélyes körülmények között eltűnt lányok ügye kavarja fel, a nyomozás zsákutcába jut, ám ekkor újabb fiatalnak vész nyoma, őt azonban hamar megtalálják, egy golyó ütötte lyukkal a koponyáján. A kamaszlány egy pici gyermeket hagy maga után, és olyan űrt, amit még a tettes leleplezésével sem tölthet ki a közösség gyásza. A nyomozás ráadásul a városka által elvárt nyílegyenes út helyett koncentrikus körökbe fordul.
Mare Sheean őrmesternek (Kate Winslet) a bűnözők előtt a saját magánéleti válságain kellene felülkerekednie, de láthatóan túl sok trauma érte ahhoz, hogy sértetlenül keveredjen ki ebből a harcból. És ezzel nincs egyedül, Easttown minden megismert lakosa súlyos terheket cipel. Megromlott házasságok, hazugságok, diszfunkcionális családok, halálos betegségek, drogfüggőség és öngyilkosság szegélyezi Mare útját. Mintha a várost Petri György soraira alapították volna: „a dolgoknak az a dolguk, hogy tönkremenjenek”.
A széria ennek ellenére sem dagonyáz a nyomorban, hol a legkézenfekvőbb, már-már burleszkszerű humorral, hol sötét iróniával zökkenti ki a tragédiákba belefásulni igyekvő nézőt. Ráadásként pedig két olyan karaktert is játékba hoz, akik megpróbálják az élethez kötni az őrmestert és vele együtt a közönséget is. Az új társ, Zabel nyomozó (Evan Peters) és a városkába költöző egykötetes író, Richard (Guy Pearce) ugyanis elsősorban nem a problémahalmazt és a gyilkosok üldözőjét látja Mare-ben, hanem a nőt, ami még őt magát is meglepi.
De talán nem csak számára váratlanok a fordulatok, a történet a krimik pontosan beazonosítható mintáin túl nehezen kiszámítható. És végső soron ezek a karakterek között létrejövő, látszólag véletlenszerűen alakuló kapcsolatok teszik különlegessé az Easttowni rejtélyeket. A sorozat semmit sem magyaráz túl, nem akar az egyszerűségük miatt megjegyezhető figurákat formálni, hogy megkönnyítse a néző dolgát. Minden természetesen alakul, vagyis sosem tökéletesen.
Nincsenek fényesre csiszolt párbeszédek, ellenállhatatlan csattanók vagy agyonkoreografált mozdulatsorok. Esendő, kisszerű, igyekvő, de minden második lépésüknél elbukó emberek tűnnek fel, akik már rég megértették, hogy nincs értelme küzdeni, mégsem adják fel a harcot. A nagy leleplezés így még akkor is másodlagos, ha a tettes személye egyáltalán nem mellékes. Easttown rejtélye ugyanis vélhetően nem az, hogy ki követte el a gyilkosságot, hanem hogy miért hullik atomjaira az élet.
Easttowni rejtélyek. Amerikai krimisorozat. HBO GO, 2021
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/22. számában jelent meg, május 28-án.
