Akinek minden napja felért egy forradalommal

Akinek minden napja felért egy forradalommal

Latinovits Zoltán 1967-ben (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

Nekem nagyon kell a biztatás, nagyon kell a jóakarat és a szeretet, a megbecsülés. Az mindig segített. Ezeket a mélypontokat most már ki akarom küszöbölni az életemből. Keresni akarom a szépet, a jót, az igazat. Le kell írnom, mert hiába mondogatom, csak nem lépek túl önmagamon. Még nem érzem biztosan magam az életben, nem tudom pontosan a helyemet és értékemet a színháznál… – mondta egy interjúban Latinovits Zoltán.

Az egyik legnagyobb magyar színész nehéz természetű ember és kérlelhetetlen művész volt. Sok kollégája engesztelhetetlen maradt vele szemben, nem tudták megérteni és elfogadni sarkos véleménynyilvánításait, ma viszont épp amiatt tekintünk rá legendaként, mert olyan helyzetekben is kiállt az igazság mellett, amikor mások inkább hallgatásba burkolództak. Magányra ítéltetett korszakos zseni volt, indulatos és vad, mégis szemérmes művész, nonkonformista lázadó, aki irtózott a középszertől.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!