Váltságdíj a karibi álomért

Haiti a nyugati félteke egyik legszegényebb országa. 2020-ban az egy főre eső GDP-je 1177 dollár volt, miközben a Hispaniola szigetének másik felén lévő Dominikán ugyanez 7268 dollár. A mai haiti nyomort a bukott államok szokásos balsorsával – a korrupcióval, az elnyomással, a természeti katasztrófákkal, a lakosság szörnyű egészségi állapotával és iskolázatlanságával – szokás magyarázni. De, mint azt a The New York Times epikus méretű cikksorozata feltárta, mindez a gyötrelem a francia és az amerikai rabszolgatartók és bankok elképzelhetetlen kapzsiságában gyökerezik. Haitinak 122 éven keresztül kellett zsarolással kikényszerített váltságdíjat fizetnie önnön szabadságáért. Ez évszázadokra ellehetetlenítette a normális fejlődést.

Valóságos csoda volt, amikor Haiti, a világ első feketék irányította köztársaságaként 1804-ben kivívta függetlenségét a francia rabszolgatartó gyarmatosítókkal szemben. A jövő reményteljesnek és gyümölcsözőnek tűnt, hiszen – gyarmatkori neve szerint – Saint Domingue a világ egyik leggazdagabb kolóniája volt a függetlenség kikiáltása előtt. A francia gyarmattartók gazdagsága egyetlen használati cikktől függött: a rabszolgáktól. A XVIII. században összesen 800 ezer nyugat-afrikai rabszolgát szállítottak a gyarmatra (a teljes atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem kapacitásának harmadát a Saint-Domingue-ra tartó rabszolgaszállítmányok kötötték le), így a gyarmat lakosságának majdnem 90 százaléka rabszolga volt. A gyarmattartók szó szerint a halálig dolgoztatták az afrikaiakat, mert olcsóbb volt újakat importálni, mint a meglévők életben tartására költeni.

A szörnyű bánásmód következtében a haiti rabszolgák 1791-ben fellázadtak a francia gyarmattartók ellen, és 13 év alatt kivívták függetlenségüket. A függetlenségi háborúban mindkét fél stratégiai eszközként használta a népirtást: a Napóleon által küldött francia hadsereg, de a független haiti hadsereg is. Miután 1804. január 1-jén kikiáltották a független Haitit, az országban maradt fehér (főképpen francia) lakosságot egyszerűen kiirtották. A volt rabszolgákból álló katonaság házról házra járt, és egész fehér családokat gyilkoltak meg. A haiti mészárlásban három-ötezer embert gyilkoltak meg.

• Hogyan jött létre a hatalmas államadósság?
• Mit tettek a hitelezők a behajtás érdekében?
• Hogyan hatott ez még száz évvel a visszafizetés után is?