Legalább 40 ezer iszlám szélsőséges él a Balkánon, akiknek több mint 90 százaléka Bosznia-Hercegovinában telepedett le – állapította meg májusban a horvát Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (SOA). Szakértők szerint azonban ez a szám mostanra még magasabb lehet, mert folyamatosan érkeznek vissza a régióba azok, akik egykor az Iszlám Állam (IÁ) kötelékében harcoltak a Közel-Keleten a globális kalifátus megteremtéséért.
Mint ismert, a terrorkalifátus korábban nagy számban toborzott tagokat Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból, amire később a hatóságok is figyelmesek lettek. Ezért intézkedéseket hoztak külföldön harcoló állampolgáraik szankcionálása érdekében, hogy így riasszák el honfitársaikat az IÁ-hoz való csatlakozástól. A biztonsági szervek munkáját azonban nagyban megnehezítette, hogy a távozókról sosem került elő egységes nyilvántartás, így leginkább a közösségi médiából szereztek tudomást arról, kik harcolnak Szíriában vagy Irakban az IÁ soraiban. A terrorkalifátus bukása után aztán hatványozottan ütött vissza ez a hiányosság: miután az egykori tagok elkezdtek visszaszivárogni a kibocsátó országokba, még nagyobb biztonsági kockázattá váltak a harctéri tapasztalattal bőségesen felvértezett terroristák.
• Miért ideális rejtekhely Bosznia?
• Hogyan élnek a vahhábita közösségek?
• Mennyire veszélyesek ezek a csoportok?
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 26-án megjelent, 2022/35. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
