A közösségi hálókon folyó politikai vitákat olvasva, a közbeszédet hallva gyakran érezhetjük azt, hogy sokszor felnőtt emberek egészen gyerekesen gondolkodnak a politikáról, nem kellően fejlett a lényeglátásuk. Leragadnak a felszínes, látványos populizmusnál, és nem képesek összefüggésekben gondolkodni, mérlegelni és elemezni – a politikatudomány politikai infantilizmusnak nevezi ezt a jelenséget. Tényleg ennyire rossz a helyzet? Lattmann Tamás írása.
A politikai infantilizmus nem egyszerűen jelen van a magyar közvéleményben: hogy még rosszabb legyen a helyzet, valami olyan mértékű magabiztossággal párosul, ami szinte kizárja azt, hogy az emberek reális képet alkothassanak arról, ami eléjük kerül – és ez nem csupán a másik, de akár a saját oldaluk álláspontjaira is igaz. És mivel semmi nem tökéletes, mindenhol van mit kritizálni, a saját oldalon belül is gyilkos indulatok tudnak nagyon gyorsan kialakulni, amit szinte lehetetlen megnyugtató módon kezelni. Alapvetően mintha bármi egyfajta halálos bűn lenne, ami kimozdítja az embereket a kialakított kis buborékaikból – és meglepő mértékű agresszióval is reagálnak az ilyenekre.
Úgy gondolom, hogy ez világjelenség, ugyanakkor egyes társadalmakban az öröklött feszültségek, feldolgozatlan konfliktusok miatt a hatása jobban érvényesül.
• A modern média pedig általában nem missziót teljesít, hanem igényt elégít ki
• Fontos, hogy az emberek rájöjjenek, hogy a mai modern világ gyors és könnyű információszerzést tesz lehetővé, amivel egyesek folyamatosan visszaélnek
A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
