Egyre többen vezetnék ki a hatósági árat

Ha most is annyiért adnám az ársapkás sertéscombot, mint ahogy a rendelet előírja, már rég lehúzhattam volna a rolót – panaszolja egy vidéki hentesbolt tulajdonosa. Titokban kénytelen volt diszkréten megemelni az árat, és reménykedik, hogy nem bukik le egy ellenőrzésen. Sokat kockáztat, a büntetés 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet, illetve egy nap és fél év közötti időre szóló boltbezárást is elrendelhet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a Nébih.

A lassan egy éve érvényben lévő árstoprendelet 2021. október közepi szinten maximalizálta hét alapvető termék – köztük a sertéscomb – árát, de azóta az élő sertés átadási ára 80 százalékkal nőtt. Raskó György agrárközgazdász számításai szerint csak a sertéscombon kilónként 600 forintot, egy százkilós élő sertésre vetítve pedig 65 ezer forintot buknak az ágazati szereplők (a termelő, a vágóhíd és a kereskedő), ha betartják a rendeletet.

• Mekkora a veszteség a burgonyán?
• Hogyan trükközik az „ügyes” magyar vásárló a kereskedő kárára?
• Miért kezelik könnyebben a nemzetközi láncok a hatósági árat, mint a magyar láncok és a kis boltok?

A teljes cikket a Magyar Hang január 13-án megjelent, 2023/2. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!