Milyen lenne, ha a Gellért-hegy lejtőjét egy 30-as évekbeli modernista luxusszálló uralná?

Milyen lenne, ha a Gellért-hegy északi lejtőjét egy harmincas években épült modernista luxusszálló uralná? Vagy ha az Astorián mindennap két óriási gyűszű mellett kéne elhaladnunk? A Duna-parti szállodák a mai napig sokakban ellenérzést váltanak ki, pedig Finta József és Zalaváry Lajos épületeivel szemben Schaeffer Ferenc korzóra tervezett négy robusztus magasháza sokkal nyomasztóbb hatást ért volna el. Akár úgy is alakulhatott volna, hogy ezek az épületek mind valósággá válnak, de csak papíron maradtak fenn az utókornak. Budapestnek ezt az ismeretlen arcát mutatja be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új kiállítása.

Az intézmény új épületére idén írt ki tervpályázatot a fenntartó, a Magyar Művészeti Akadémia, az eredményeket decemberben hirdetik ki. Ez, illetve Budapest létrejöttének 150. évfordulója adta a Sosemvolt Budapest című összegző tárlat ötletét, amely a Pesti Vigadóban látható jövő év elejéig. A legkülönfélébb elképzeléseket, idealisztikus, sokszor már-már utópisztikus terveket 170 fotó, eredeti rajz, reprodukció és makett segítségével mutatják be. A kiállítás nem követ kronológiai sorrendet, inkább arra összpontosít, hogy a tervek meghiúsulását milyen tényezők – a történelem, a környezet, a társadalom, a művészet vagy a divat – befolyásolták.

• Milyen, olykor bizarr ötletek voltak Budapest építészetében?
• Hogyan nézett volna ki és hová álmodták a mozgó pályaudvart?
• Miként merült fel az építészetben a farmer?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/47. számában találja. Vegye meg november 30-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!