Gyermekvédelem: maradtak még aknák a rendszerben

Hiába a fogadkozás, a 2022-ben kampánytémává tett gyermekvédelmi törvényhozás és az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett népszavazás, maradtak aknák a rendszerben. A kormány a K. Endre-ügyre válaszul kezdeményezett áprilisban újabb gyermekvédelmi törvénymódosítást. Vagyis rövid időn belül ez már a második próbálkozás a gyerekek biztonságának garantálására. Csakhogy 2021-ben az akkori törvényhozás és a hozzá kapcsolódó pedofilozás egy kampány felütését jelentették, a Fidesz ezúttal a sajátjai által teremtett helyzetet orvosolná.

Emlékezetes, a 2021-es törvénycsomag nagy vitákat váltott ki, részben azért, mert a kritikusai szerint összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Számos jogszabályt módosítottak, egyebek mellett a Büntető törvénykönyvet (Btk.): a gyermekpornográfia büntetési tételeit szigorították; a pedofil bűncselekmények közé új, minősített esetek kerültek; továbbá a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett zaklatás esete is új kitétel a törvénykönyvben.

Több a munka a rendőrségen

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kikért adatok alapján jóval több munkát adnak a nyomozóknak a gyermekpornográfia miatt indult eljárások.

• Mennyi 18 év alatti személy vált zaklatás sértettjévé?
• Hogyan változott a pedofil bűncselekmények miatt letöltendő szabadságvesztésre elítélt személyek száma?
• Mennyi panasz érkezik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a kiskorúakra vonatkozó jogszabálysértések miatt?
• Mi történt a könyvpiacon a szabályozás következtében?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 30-ig kapható 2024/21. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!