„A politika feléli a szavainkat”

Kedd délután a belvárosban mindenki siet. Hideg van, senki nem akar sokáig a szabadban maradni. A tömegből kitűnik egy magányosan kóborló hajléktalan férfi, aki nagyot kortyol a borából, majd odalép egy kör alakú hirdetőtáblához, előveszi a tollát és apró betűkkel írni kezd. A kezei a téli hidegben csontig fagynak, de őt ez nem érdekli. Tíz perccel később a nemzeti konzultációt népszerűsítő táblát teljesen befedi a férfi írása.

Megkérdeztük Tibort (a teljes nevét nem akarta elárulni), miért tartja fontosnak, hogy a gondolatait hirdetőtáblákra írja. – Azt mondják, hogy az élet utat tör magának. Ha az embert elzárják minden nyilvánosságtól, ez egy nagyon jó mód erre – válaszolja nyugodt hangon, majd hellyel kínált maga mellet egy betonszegélyen. Beszélgetni kezdünk.

• Mikkel „díszíti” Tibor a nemzeti konzultációs palkátokat?
• Milyen a múltja a hajléktalan férfinek?
• Hogyan lehet elviselni az éjszakákat télen?