Az elmúlt hetekben szinte naponta új történelmi mélypontra zuhant a forint euróval, dollárral, svájci frankkal vagy éppen brit fonttal szembeni árfolyama, a szeptemberi infláció pedig (20,1 százalékkal) 26 éves csúcsra szökött. Az állami kommunikáció mindezért a háborút, a brüsszeli szankciókat vagy a „dollárbaloldalt” okolja, vagyis mindenki felelős, csak a kormány nem. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter októberi kormányinfóján új tényezőként említette hazánk magas energiakitettségét is, ám még ez is csak részigazságként állja meg a helyét.
Ha ugyanis megnézzük, hogyan teljesített a forint a régiós devizákkal szemben az elmúlt egy évben, kitűnik, hogy az euróhoz képest a magyar valuta gyengült a legjobban a térségben, ami kifejezetten az elhibázott kormányzati döntéseknek tulajdonítható. A legutóbbi rekord 434 forint feletti euróárfolyam nagyon messze van az egy évvel ezelőtti 350–360-as szinttől, nem beszélve a 2010-es, Orbán-kormány előtti 260–270-es szinttől.
Inflációban is „verhetetlenek” vagyunk, miközben a béreket tekintve 2020-ban az Európai Unió harmadik legszegényebb országa voltunk. – Alapvetően április óta tér el a régiós pályától a magyar forint árfolyamának alakulása – magyarázta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
• Mi történt áprilisban?
• Miért készülnek a befektetők a legrosszabb forgatókönyvre?
• Megállhat-e az infláció?
A teljes cikket a Magyar Hang október 21-én megjelent 2022/43. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!