Afganisztán szomszédai csendben lavíroznak

Vannak olyan vélemények, amelyek szerint az afganisztáni helyzet kapcsán megfogalmazott nyugati aggodalmak fő oka nem az, hogy a kivonulás tragikusan alakult, hanem az, hogy nem alakult eléggé tragikusan. Az eredeti elképzelés e gondolatmenet alapján ugyanis arra irányult, hogy egy hirtelen csapatkivonás következtében a tálibok kiterjesztik tevékenységüket a térségben. Ez a helyzet zavart okoz a kínai a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen, blokkolja a gazdaságdiplomácia expanzióját, Közép-Ázsiában pedig leköti Oroszországot, míg a síita-szunnita szembenállás mentén nyomás alá helyezi Iránt. Persze nagy kérdés, hogy Washington valóban ilyen átgondolt stratégia mentén vonult-e ki Afganisztánból, vagy pedig Amerika jelenleg egyszerűen ennyire képes. A közép-ázsiai térség általános destabilizálódása azonban kétségkívül aggodalommal tölti el mindenekelőtt Afganisztán szomszédait és a régióban érdekelt nagyhatalmakat.

Kína és Oroszország azonnal közölte, hogy nem zárják be a nagykövetségüket, és készek az együttműködésre. Ebben mindkét nagyhatalom segítségére van, hogy nem az emberjogi kérdések állnak a diplomáciájuk középpontjában. Vannak olyan vélemények, amelyek egyenesen azt feltételezik, hogy Peking közép-ázsiai szövetségesén, Pakisztánon keresztül eleve segítette a tálibok térnyerését. Erre ugyan nincs bizonyíték, az viszont tény, hogy Kína már most Afganisztán legnagyobb külföldi befektetője, és mindent megtesz a továbbiakban is azért, hogy növelje a befolyását és lehetőség szerint rátegye a kezét a kiaknázására váró ásványokra. Az egyetlen félelem a szintén muszlim ujgurok miatt lehet Pekingben, ebben a kérdésben azonban már igyekezett biztosítékot szerezni a táliboktól.

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent, 2021/35. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!