A természetvédelmi területeken a helyzet minden eddigi erőfeszítés dacára nem javul

Rengeteg félreértés övezi a természet helyreállításáról szóló uniós rendelettervezetet, amelyet éles viták után a hetekben fogadott el az Európai Parlament (EP). A jogszabály célja az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás által leromlott élőhelyek és fajok helyreállítása, ehhez rendel konkrét elérendő számokat és határidőket. Az önmagában támogatandó cél leginkább azért ütközött egyes politikusok és az agrárlobbisták heves ellenállásába, mert a jogszabályt sokan úgy értelmezték, hogy az emberek által bármilyen módon hasznosított területeket kell múltbéli állapotba, természetes élőhellyé visszaállítani.

A jogalkotás kiindulópontja az volt, hogy az uniós természetvédelmi irányelvek hatálya alatt álló élőhelyek (ilyenek például a Natura 2000-területek jelölő élőhelyei) és fajok állapota minden eddigi erőfeszítés dacára nem javul, inkább sokszor inkább romlik. Drámai mértékben csökken a madár- és rovarfajok egyedszáma, elszegényedik a növényvilág, tűnnek el fajok.

• Milyen állapotban vannak a hazai természetvédelmi területek?
• Mit vár el az unió?
• Milyen viták övezték az elképzeléseket?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 28-án megjelent, 2023/30. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!