Lehetséges, hogy a világegyetemnek nem volt kezdete, hogy mindig is létezett a végtelen múltban, és az ősrobbanás csak egy állomása ennek. E meglepőnek hangzó következtetésre jutott egy kvantumgravitáció témáját vizsgáló, friss tanulmány. A Liverpooli Egyetem fizikusa, az idő természetét tanulmányozó Bruno Bento és a londoni Imperial College végzős hallgatója, Stav Zalel most kidolgozott, ok-okozati (kauzális) halmazelmélete (causal set theory, CST) arra a kérdésre kereste a választ, vajon kvantumfizikai szempontból beszélhetünk-e bármiféle kezdetről az univerzum esetében.
A tézisnek amellett, hogy teljesen átértelmezi a tér és az idő fogalmát, van egy másik alapvetése is: az, hogy nincs szingularitás. Így e szerint a jelenlegi formájában ismert ősrobbanás, azaz az univerzum születése sem történt meg. Hiszen a CST értelmezésében lehetetlen, hogy az anyag végtelenül apró pontokba tömörüljön, mert nem lehetnek kisebbek, mint egy tér-idő atom mérete. A kérdés tehát az, az ősrobbanás szingularitása nélkül hogyan is néz ki a világegyetemünk kezdete? Ezzel foglalkozik tanulmányában Bento és Zalel.
• Mi a gond az általános relativitáselmélettel?
• Ha nem a kezdet volt az ősrobbanás, akkor pontosan mi lehetett?
• Hogyan értelmezi a tér-időt az új elmélet?
• Mi az ami még ebben a friss elképzelésben sem világos?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
