Ágazatokat lehetetlenít el az árstop

Negyven kiló cukor érkezett, mind kint volt a polcon reggel – mondta az egyik multinacionális üzletlánc pultjában az eladó Berettyóújfaluban, miközben jókora sertéscombot szeletelt egy vásárlónak. Ennek a vásárlónak jutott az utolsó csomag hatósági áras cukor szombat délelőtt 10 órakor. – Rendelni nem tudunk. Akkor van cukor, ha küldenek – felelte arra a kérdésünkre, hogy mikor lesz legközelebb. Az üzletben kiragasztott tájékoztató alapján is kristálycukorból a legnagyobb a hiány: ha van, egy-egy vásárló legfeljebb 2 kilogrammot vehet (egy debreceni nagykereskedésben 3 kiló a limit). Lisztből most 5 kilót, 2,8 százalékos tejből pedig akár 12 litert is lehet itt vásárolni. Olajból 5 liter a legnagyobb vásárolható mennyiség.

Visszatért a Kádár-korszak? Lassan ilyen érzése lehet az embernek, ha ma betér bármely magyarországi élelmiszerboltba. Szinte mindenhol ott virít a tábla, amelyen tételesen felsorolják, naponta mekkora mennyiséget vehet egy vásárló a fontosabb „árstopolt árukból”, és sok helyütt még így is üres polcok ásítoznak a hatósági áras termékek helyén. A legújabb húzás a krumpli és a tojás árának múlt heti befagyasztása (szeptember 30-ai szinten), aminek örömére megrohanták a vásárlók a boltokat, és az is tojást vett tucatszámra, aki egyébként szinte sose vásárol belőle sokat. Minden jel szerint groteszk helyzethez vezetnek az árstopok, amelyek torzítják a valós kereslet-kínálati viszonyokat, szétzilálják a termelők, feldolgozók és kereskedők közötti kapcsolatokat, súlyos nehézségeket okozva az élelmiszer-gazdaságban működő kis- és nagyvállalkozásoknak.

• Kell-e számítani tojás- és krumplihiányra?
• Miért érinti más hatósági áras ágazatoknál jobban a tojástermelőket a hatósági árak?
• Hogyan forgatta fel a tejágazatot a hatósági ár?
• Lehet-e áruhiány lisztből karácsony előtt?
• Milyen hatása volt a hatósági árnak a sertéshús és a baromfihús ágazatra?

A teljes cikket a Magyar Hang november 18-án megjelent, 2022/47. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!