Az orvosbáró nem vész el, csak átalakul

A borítékot felváltotta a magánrendelők által kiállított számla, de a lényeg nem változott: az orvosok ugyanúgy terelgethetik pácienseiket a magán- és közellátás között, mint korábban. Az Okfő pedig inkább nem közli, hány közellátási jogviszonnyal rendelkező doktor kapott külön engedélyt a magánpraxis folytatására – amit hivatalosan tiltanának.

Még októberben látott napvilágot, hogy az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet vezetője, Duray Gergő magánklinikát alapított, jelentős részben az általa vezetett állami egészségügyi intézmény orvosaival. Duray doktor biztos üzletbe fektette pénzét: a térségben – éppúgy, ahogy országszerte – súlyos az orvoshiány, míg a csinosan berendezett, csupa mosolygós orvossal teli magánklinikán épp azokon a szakterületeken – szülészet-nőgyógyászat, radiológia, diabetológia, kardiológia, ortopédia, neurológia, belgyógyászat – várják a pácienseket, amelyeken az ellátás jellemzően nem várhat hónapokat, éveket. És amelyek korábban, a törvényi tiltásig hálapénzzel leginkább fertőzöttek voltak.

• Miért nem motiváltak az orvosok a közellátásban?
• Mely szakmákban a legjellemzőbb a közszolgálati és a magánpraxis párhuzamossága?
• Mihez vezethetne, ha az állam bezárná a kiskapukat?
• Mi változott a hálapénz kriminalizálásával a páciensek szempontjából?

Pontosítás:
Pontatlanul fogalmaztunk, amikor a cikkünk első bekezdésében említett orosházi magánklinika szolgáltatásai között nevesített radiológiát nem emeltük ki a korábban hálapénzzel fertőzött szakterületek közül, hanem azok közé soroltuk. A valóság az, – ahogy azt dr. Kostyál László, a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke lapunknak jelezte – a radiológia nem tartozott a hálapénzes szakmák közé.
A hibáért elnézést kérjük!

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/48. számában találja. Vegye meg december 7-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!