Az sem kizárt, hogy az idei szezonnak a tavalyinál is alacsonyabb vízszinttel indulhat neki a Velencei-tó

Rejtő Jenő már 1940-ben megírta, mi lesz a helyzet a kiszáradás szélén álló Velencei-tóval 2023-ban. „Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. […] Személyek: személytelenek. Történik: semmi.” Ha hivatali oldalról vizsgáljuk a helyzetet, tényleg ez van: huszárbajszú országgyűlési képviselő, ispánok, alispánok, kulcsárok, nagy tekintélyű tudós uraimék hajolnak össze nehéz asztalok fölött Fejér vármegyében (leánykori nevén Fejér megye), és évek óta ugyanazokat az elméleteket gyártják szakmányban a tó megmentéséről.

– Talán a Dunából kellene vizet kormányozni ide – veti fel az egyik. – A fehérvári tisztított szennyvíz jobb volna – így a másik. – Bár nem vizsgáltuk meg, kiváló ötletek. De egyikre sincsen pénz – összegzi a harmadik. Aztán fényképezkednek és kacagnak az égre.

Egy dolog azért a pogácsás értekezletek ellenére is történt: a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását biztosítani hivatott Pátkai-víztározót január 23-án engedni kezdték. Furcsa helyzet állt elő. A Velencei-tó vízszintje a vízügy hivatalos adatai szerint csak egy centiméterrel emelkedett január 31-éig (jan. 23.: 87 centiméter, jan. 31., reggel: 88 centiméter – de az értékek folyamatosan változnak), miközben a Pátkai-víztározó szintje emelkedett (jan. 23.: 445 centiméter, jan. 31.: 446 centiméter). A civilek szerint azért, mert a víz nem jut el megfelelően a tóba, valahol elszivárog.

• Mi az oka, hogy a víztározóból nem jut el a víz a Velencei-tóba?
• Mik a hosszú távú elképzelések a tóval?
• Mi minden derült ki a helyi notabilitások szimpóziumáról?

A teljes cikket a Magyar Hang február 3-án megjelent, 2023/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!