Biozöldség közösségi finanszírozásból

A természet tisztelete, ökológiai szemlélet, fenntartható gazdálkodás, fiatal gazdálkodó – ez is része lehetne a magyar vidéknek. És része is: a Cserhát dombjai között kevesebb mint két hektáron 40 zöldségfaj száznál is több fajtáját termeszti egy házaspár. Speciális rendszerben értékesítenek, zöldségközösséget hoztak létre. Miközben a falvakból a fiatalok sokszor szinte menekülnek, íme egy példa, hogyan lehet piacosítható, értékteremtő tevékenységet végezni helyi erőforrásokra alapozva a kistelepüléseken is. Persze sok munkával és kitartással.

Terény, Nógrád megye. Mindössze 88 kilométer Budapesttől, mégis bő másfél óra autóval, mert ahogy elfogy az autópálya, csodálatos környezetben, de annál kevésbé csodálatos utakon – néhol az eredeti aszfaltot sem látni a toldozott-foldozott kátyúk alatt – vezet az út. A Kossuth útra befordulva az egyik kapuban nagy termetű, játékos kutya ugatása mellett Dezsény Zoltán fogad, aki feleségével közösen alapította meg kilenc évvel ezelőtt a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságot. Mostanra pedig ennek köszönhetően – ahogy fogalmaz – már vegyes ökológiai zöldségtermesztésből élnek. Gumicsizma, meleg kabát, sapka – a téliesre fordult időjárás miatt ezekre szükség is van, amikor a büszke gazda megmutatja birtokukat.

Irány a kert!

Több 30 és 60 méteres fóliasátor, szabad ég alatti ágyások, egy még fiatal fákból álló gyümölcsös és egy kisebb mesterséges tó, nem nagy, 30 köbméteres – mindez a lakóházzal és a szükséges épületekkel együtt összesen 1,8 hektáron.

• Mi az a zöldségközösség, aminek segítségével minden hónapban friss biozöldséget kapnak a tagok?
• Mit tesznek Zoltánék, hogy egyre elterjedtebb legyen a tudatos gazdálkodás?
• Mi is található náluk? 

A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!