Az ensitrelvir nevű gyógyszerhatóanyag japán gyártója bejelentette, hogy a klinikai tesztjeik során bebizonyosodott, a szer lerövidítette a covidfertőzöttek gyógyulását, és talán a fertőzés utóhatásaként kialakuló hosszú covidnak nevezett tünetegyüttes kockázatát is csökkentheti – bár ez inkább csak feltételezés.
Szeretnénk azt hinni, hogy a covidpandémia már a múltté – és annyiban jogos is a betegséggel kapcsolatos hozzáállás átalakulása, hogy mostanra már a legtöbb ember kialakított valamiféle védettséget ellene, így egyre ritkábban okoz súlyos komplikációkat –, a valóságban azonban a koronavírus újabb és újabb variánsai továbbra is terjednek a népességben, és valószínűleg sohasem fognak eltűnni. Így nem haszontalan ellenük gyógyszert fejleszteni, még ha az embernek az is lehet az érzése, hogy ezek a találmányok három évet késtek.
De mi is az az ensitrelvir? Egy antivirális hatóanyag, amelyet az oszakai Shionogi gyógyszercég fejlesztett ki, elsősorban a covidefertőzés gyógyulásának lerövidítésére. A szert 1200 covidfertőzött emberen tesztelték, és a klinikai vizsgálat eredményeit nemrégiben mutatták be egy seattle-i retrovírusokkal és az opportunista fertőzéseikkel foglalkozó konferencián, írja a Nature. A kutatás eredményei még nem jelentek meg lektorált folyóiratban, a szert még csak Japánban engedélyezte klinikai használatra a gyógyszerhatóság.
Jelenleg két gyógyszer engedélyezett számos országban a covid ellen: a Paxlovid (nirmatrelvir vagy ritonavir hatóanyaggal) és a molnupiravir, de ezek egyike sem képes bizonyítottan lerövidíteni a gyógyulás idejét, hanem „csak” a súlyos covid kialakulásának veszélyét csökkentik elvileg. Így ha valóban helytállóak a japán cég adatai, akkor az ensitrelvir lehet az első olyan tablettaként szedhető gyógyszer, amely ténylegesen lerövidíti a betegségből való gyógyulás időtartamát.
A vizsgálatban a szerrel kezelt betegeknek számos tünete (például az orrfolyás, köhögés, láz, levertség) és a pozitív covidteszteredményük is átlagosan egy nappal korábban lett negatív, mint a placebót kapott társaiknak. Ebben a vizsgáltban nem válogattak a fertőzöttek között (ellentétben a korábbi kísérletekkel) aszerint, hogy mennyire nagy veszélye áll fenn náluk annak, hogy a betegségük súlyossá, akár életveszélyessé válik. Ez a gyártó érvelése szerint erősíti a szer hatásosságának bizonyítékait a viszonylag kis kockázatú betegcsoportokban is. Bár az egy nap nem tűnik jelentős eredménynek, figyelembe kell venni, hogy itt átlagról van szó: vagyis voltak betegek, akiknél nagyon jól működött a hatóanyag, és secperc alatt meggyógyultak tőle, másoknál pedig egyáltalán nem volt hatása. Mindenesetre a gyártó állítása szerint az eredmények statisztikailag szignifikánsak voltak, vagyis bizonyítottnak tekinthető, hogy az enseitrelvir valóban gyorsítja a covid elmúlását.
Az ensitrelvir japán csomagolása (Fotó: Shionogi)
A cég azonban bejelentett egy másik eredményt is, ami potenciálisan sokkal nagyobb dobás (és ezáltal sokkal jövedelmezőbb eredmény) lehet, ugyanakkor ezt sokkal inkább kritizálják a tőlük független szakértők. A vizsgálat alanyai egy részénél vizsgálták az úgynevezett hosszú covid jelenlétét is. Ez egy nehezen meghatározó tünetegyüttes, amit a covidfertőzöttek egy része tapasztal még hónapokkal a betegség akut szakaszának lezárulta után is. A tünetek sokfélék lehetnek, de a légzési nehézségek, a koncentrációs problémák és a fáradékonyság viszonylag gyakori. Vannak jelek arra vonatkozóan, hogy a hosszú covid alapvetően neurológiai betegség, de nem igazán értjük a hátterét, és ezért hatékony terápia sincs ellene. A kísérlet adatai arra utalhatnak viszont, hogy az ensitrelvir szedése csökkenti a hosszú covid kockázatát. Konkrétan azoknál a betegeknél, akik a betegség első, akut fázisában többféle tünetet is tapasztaltak, a kezelt csoportban 14 százalékos volt a hosszú covid veszélye, míg a placebós kontrollcsoportban 26 százalékos volt a kockázat – bár ezek az eredmények nem voltak statisztikailag szignifikánsak.
Csakhogy ez az adat sok szempontból is problémásnak tűnik. Egyrészt kétséges a hosszú covid definíciója. Azokat tekintették hosszú covidosoknak, akik a fertőzés után három és hat hónappal egyaránt érzékeltek a felsorolt tünetek közül legalább kettőt. De ez meglehetősen önkényes meghatározás, igazából a hosszú covidnak nincs általánosan elfogadott definíciója. Másrészt a hosszú covid elleni hatás egyáltalán nem szerepelt a klinikai vizsgálat megkezdése előtt lefektetett kísérleti tervekben.
Amikor ez gyógyszercég új hatóanyagot akar kipróbálni, már az előzetes protokollban meg kell jelölni, hogy milyen kimeneteleket (úgynevezett végpontokat) fognak vizsgálni, és azokat milyen csoportokon hasonlítják össze, milyen statisztikai tesztek segítségével. Ez azért fontos, hogy utólag ne mazsolázhassák ki azokat a részeredményeket, amelyek véletlenül valamilyen hatást mutatnak. E bonyolult vizsgálatokban rengeteg különböző betegcsoportot vizsgálnak, és rajtuk számos változót mérnek. Szinte végtelen számú összehasonlításra van közöttük lehetőség, és valami mindenképpen szignifikáns különbséget fog mutatni, akár véletlenül is, miközben a szer vagy hat vagy nem. A hosszú covid elleni (nem szignifikáns) hatás esetén is ez történhetett, a kritikusok szerint. A cég sem állítja, hogy ezek az eredmények meggyőzőek lennének, de szerintük jó kiindulási alapot nyújtanak a jövőbeli vizsgálatokhoz. Természetesen az lebeg a szemeik előtt, hogy a befektetők szempontjából jelentősen emelkedik a cég értéke akkor, ha egy reménybeli hosszúcovid-gyógyszer lehet a birtokukban, még ha nem is tekinthető ez teljesen bizonyítottnak. Hogy tényleg így van-e, azt a jövő fogja eldönteni.
