Történelmi döntés született Argentínában: a parlament felsőháza is jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a nem kívánt terhesség megszakítását a 14. hétig. Ezzel az argentin jogvédők több évtizedes, fáradságos harc végére értek. Régóta tudni lehet, hogy a tiltás ellenére végeznek ilyen beavatkozásokat. A kormány szerint évente 370 és 520 ezer közötti az országban végrehajtott titkos terhességmegszakítások száma, aminek következtében évente 38 ezer nő kerül kórházba. Ennél is lesújtóbb, hogy 1983 óta mintegy háromezer nő halt meg illegális abortusz miatt, amelyeket sokszor rendkívül mostoha körülmények között végeztek el olyan emberek, akiknek ehhez nem volt semmilyen képesítésük. A mostani lazítással ennek a helyzetnek vethetnek véget.
Bár sokan azt hiszik, a szigorú szabályozás útját állja a művi terhességmegszakításoknak, a valóságban ez egyáltalán nincs így, sőt. A statisztikák szerint ugyanis az abortusszal szemben merev, mélyen katolikus Latin-Amerikában végeznek a legtöbb ilyen beavatkozást a világon, itt a 15 és 44 év közötti nők körében 44 az ezer főre jutó abortuszok száma. Ezzel szemben a liberálisabb Európában 29, Észak-Amerikában 17 ez a szám, ami világosan rámutat arra, hogy a drákói törvénykezés nem feltétlenül vezet a kívánt végeredményre.
A riasztó adatokból tanulva Kuba már 1965-ben legalizálta a terhességmegszakítást a 10. hétig, majd Francia Guyana következett a sorban, utána Uruguayban és Mexikó egyes államaiban is engedélyezték az abortuszt. Ezzel szemben a legtöbb latin-amerikai országban csak rendkívül körülhatárolt esetekben lehetséges a terhességmegszakítás. Ilyen Brazília, ahol csak akkor engedélyezik a beavatkozást, ha az anya nemi erőszak áldozata lett, vagy veszélyben van az élete. Nicaraguában, a Dominikai Köztársaságban és El Salvadorban még ilyen esetekben sem végzik el az abortuszt – így rengeteg emberi tragédia forrása volt az elmúlt évtizedekben.
Néhány dél-amerikai országban ugyanolyan kemény harcot vívnak az aktivisták a szabályok lazításáért, mint Argentínában. Közéjük tartozik Kolumbia, Chile és Brazília. Náluk már teljesen nyíltan beszélnek arról, hogy tarthatatlan a hatósági szigor, amely csak arra alkalmas, hogy tovább növelje az illegális abortuszok és a tragédiák számát. Kolumbiában jogvédők az alkotmánybírósághoz nemrég petíciót nyújtottak be, hogy semmisítsék meg az abortusztilalmat előíró törvényt, Chilében pedig az aktivisták abban bíznak, hogy az új alkotmányban végre megoldják ezt a kérdést. Brazíliában – ahol hároméves börtönbüntetést is kaphat az a nő, aki illegális abortuszt végeztet – pedig a legfelsőbb bíróság állásfoglalására várnak az emberi jogi harcosok.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a jelek szerint a katolikus egyház – amelynek befolyása ebben a régióban különösen erős – továbbra is kitart a széles körű tilalom mellett, így Ferenc pápa még novemberben levelet küldött az abortusz ellen küzdő argentin nők egy csoportjának, amelyben az élet védelmét hangsúlyozta. Mások viszont inkább abban bíznak, hogy az argentin parlament mostani döntése újabb lendületet adhat a többi latin-amerikai aktivistának és parlamenti képviselőnek, hogy folytassák harcukat a nők jogaiért.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/2 számában jelent meg január 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!
