Rombuli, adományokért cserébe – Akinek szinte mindene odalett a pécsi tűzben

Egyre több és egyre pusztítóbb tűzvészt hozhat a gyakorivá váló tartós szárazság és hőség. Az oltást gyakran infrastrukturális nehézségek is lassítják. Pécs szélén a minap százhúsz tűzoltó küzdött a lángokkal, akad olyan ott élő, aki mindenét elveszítette, és most segítséget remél.

Húzd! Még! Jó! Megvan! Oké!

Nagy munkát végeznek a piros ingesek, ketten az emelőkosárban, ketten a kábel végén, hárman meg körülöttük. Újrahúzzák a villanyvezetékeket éppen a Mecsek oldalában, Pécs szélén. Patacson. Ami még Pécs, illetve 1954 óta már Pécs, korábban önálló község is volt. A piros ing az áramszolgáltató cég egyenruhája, akkora tűz pusztított itt öt nappal ezelőtt, hogy még villanyoszlopok is megsemmisültek, nem beszélve a vezetékekről. Lassan végeznek az urak, megint lesz áram, lesz fény.

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság úgy fogalmazott közleményében, hogy „eddig még soha nem látott tűz tombolt”. Soha nem látott méretű tüzekről egyre többen tudnának mesélni az országban (mondjuk, az inárcsiak), itt most konkrétan nyolc hektár erdő égett le, meg három ház teljesen, hét részben. Lehetett volna több is, százhúsz tűzoltó, harminchat tűzoltó jármű és egy honvédségi helikopter kellett ahhoz, hogy ne legyen oda az egész hegy. Utóbbi az orfűi tóból „merített” vizet. (Bambi bucketnek hívják a több ezer litert befogadó zsákot, amelyet a forgószárnyas függesztve visz.) Pécsen túl jöttek oltani hivatásosok Szigetvárról, Komlóról, Siklósról, Mohácsról, Véméndről, Kaposvárról, Nagyatádról, Szekszárdról, Dombóvárról, Paksról, Bonyhádról és Bajáról, önkéntesek pedig Szabadszentkirályról, Majsról, Palkonyáról és Pogányról.

• Miként élte meg a tűzvészt Kárász Zsolt, akinek szinte semmije sem maradt?
• Milyen segítséget kapott, ha egyáltalán kapott az önkormányzattól?
• A pécsi városvezetés hogy látja, kell-e bármin változtatni?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 26-án megjelent, 2022/35. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!