Ha az ember ösmeri az igazságot

Nem szavaztuk meg a szankciókat, csak nem vétóztuk meg, mondja az újságírók képébe, és nem szégyelli. Vagyis: ha nem vétózta meg, akkor egyetértett velük, és ha egyetértett velük, akkor miért is vétózta volna meg, márpedig aki nem vétózza meg, az kvázi aláírta, és mivel az egyetértőknek alá kellett írniuk, nagy valószínűséggel alá is írta, de ez az ő hadseregének kevéssé lenne örömére, mert a központi okítás-agymosás még mindig azt terjeszti, hogy háborús szankciók vannak, azok okozzák az összes bajt, nem hazaiak, amelyek a hadseregparancsnok hibaegyütteséből fakadnak. Meg azok a gonosz brüsszeli bürokraták, akiket rá akar venni, tegyék már meg, hogy nem okoskodnak tovább, hogy hazabőröndözhessük már végre a rossz magaviselete miatt visszatartott-fölfüggesztett milliárdokat.

Megmondta Esterházy: „Kutyanehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.” És egyre nehezebb lesz, mert idő múltán (és immár múltán is van az idő, az ő ideje is) összegabalyodnak a hazugságfonalak, és egyetlen hű magyar segéderő sem lesz, aki kibogozza.

A teljes cikket a Magyar Hang január 6-án megjelent 2023/1 számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!