Miért nincs szava a katolikus egyháznak a legégetőbb társadalmi problémákra?

Egy társadalom embersége leginkább azon mérhető le, hogyan bánik az időssel, a szegénnyel, a gyöngével, a beteggel – mondta a közelmúltban elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa. A szociális törvény módosításának apropóján szerettem volna megkérdezni a magyar katolikus hierarchia néhány tagjától, mit gondolnak arról, hogy az állam épp kihátrál a legkiszolgáltatottabbak mögül. Hivatalban lévő püspökökkel, papokkal vettem fel a kapcsolatot: beszéljünk a mind többeket sújtó megélhetési válságról. Mit gondol a katolikus egyház az oktatás évek óta tartó mélyrepüléséről, arról, hogy a pedagógusok tiltakozását a kormány csupán rendészeti problémaként kezeli. Hogyan vélekednek az ország erkölcsi, szellemi állapotáról? Egyetértenek-e azzal, hogy miközben a kormány keresztény ország képét sugallja, egyre többeket ér hátrányos megkülönböztetés, és mind durvább a közélet?

A megkérdezettek közül senki sem szeretett volna erről beszélni. Volt, aki informálisan elismerte, látja, hogy egyre nagyobb gond az elszegényedés, de nem érzi magát illetékesnek, hogy erről nyilatkozzon. Más annyit üzent, egyetért a témafelvetéssel, imádkozik értem, de nyilvánosan nem szeretne beszélni. Akadt, aki úgy ítélte, túl zaklatott időszakot élünk, majd egy nyugodtabb periódusban visszatérhetünk a problémák elemzésére.

• Mi állhat a katolikus egyház hallgatása mögött?
• Mi az Orbán-csapda lényege?
• Visszaépíthető-e az egyház hitelessége, ha egyszer a rezsim megbukik? 

A teljes cikket a Magyar Hang január 6-án megjelent, 2023/1. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!