Oroszország egyre gyakrabban hivatkozik arra, hogy egy új, többpólusú világrendet épít, amelyben a jelenleg háttérbe szorult nagyhatalmak, az úgynevezett globális dél áll szemben a mai világrend nyugati haszonélvezőivel. Csakhogy a kihívóként fellépő csoportosulás tagjai között nem egy esetben sokkal mélyebb a szakadék, mint ami a nyugati országoktól elválasztja őket. Különösen igaz ez Indiára.
Ukrajna februári orosz lerohanását követően India számos kritikát kapott a nyugati partnereitől, amiért nem ítélte el egyértelműen Oroszországot. Az első határozott kijelentésre szeptemberig, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozójáig kellett várni. Narendra Modi indiai miniszterelnök ekkor mondta azt szemtől szembe Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy most „nem a háborúk korát éljük”. Nemrégiben a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő G20-as országcsoport Balin rendezett csúcstalálkozóján pedig az indiai kormányfő az ukrajnai konfliktus diplomáciai lezárását sürgette, mert szerinte a háború leginkább a világ szegényeit sújtja.
India a XX. század második felében ugyan az el nem kötelezett országok közé tartozott, ám inkább a Szovjetunióhoz húzott. A történelmi közelállás hatásai azóta is érvényesülnek, ám mint azt Trembeczki Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunknak elmondta, Oroszország stratégiai partneri szerepe India számára az elmúlt évtizedekben drasztikusan lecsökkent, és jelenleg is csökkenőben van. India ukrán háborúhoz való viszonyát így leginkább a „kelletlen hallgatás” kifejezéssel lehetne illetni.
• Meg lehet-e vásárolni olcsó olajjal India jóindulatát?
• Miért a háború mielőbbi lezárásában érdekeltek az indiai állami vállalatok?
• Mit szól az indiai vezetés Peking és Moszkva egymásra találásához?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
