Az elnök meghalt, de a valódi vezető él

Az elnök meghalt, de a valódi vezető él

Ebrahim Raiszi iráni elnök koporsóját viszik katonák a helikopterszerencsétlenség áldozatainak búcsúztatásán az északnyugat-iráni Tebrizben 2024. május 21-én (Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal)

Alaposan felkavarta az indulatokat a világban Ebrahim Raíszi iráni elnök halála. A politikus balesetben hunyt el, megtalálták az elnök, Hosszein Amir-Abdollahian külügyminisztert és a kíséretüket szállító helikopter roncsait a Szungun-rézbányák közelében, Dzsolfa és Varzakan település között. Raíszi rendkívül megosztó személyiség volt nemcsak a nemzetközi politikában, hanem hazájában is, ahol Ali Hámenei ajatollah leghűségesebb embereként és egyik kiszemelt utódjaként tartották számon a politikust. Rengetegen gyászolják, ugyanakkor sok honfitársa abban bízik, hogy most végre változás jöhet Irán politikai életében. Csakhogy a valóságban Raíszi mozgástere meglehetősen korlátozott volt elnökként, a tényleges hatalom mindvégig az ajatollah kezében volt, így aligha kétséges, hogy a közelgő elnökválasztás sem hozhat radikális változást Irán politikai életében.

Raíszi halálának körülményei alapvetően különböznek Kászem Szolejmáni tábornok 2020 januári halálától, így nem is várható hasonló felfordulás az iráni belpolitikai életben. Emlékeztetőül: az Iszlám Állam dzsihádista szervezetet legyőző iráni katonai vezető egy amerikai dróntámadásban vesztette életét a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett, amely után felülkerekedtek az iszlám köztársaságban a keményvonalasok. Sőt, a merénylet az egész régióra hatást gyakorolt oly módon, hogy Irán szövetségesei – mindenekelőtt a libanoni Hezbollah – tovább erősítette sorait az „ellenállás tengelyén”. Az akkori amerikai elnök, Donald Trump akciója így fordítva sült el, olyannyira, hogy sokak szerint a Hamász október 7. előtti, fokozott iráni támogatását is ez a merénylet indította el. Raíszi halála kapcsán azonban nem merült fel a merénylet lehetősége, ezt még az iráni hatóságok is a kedvezőtlen időjárásnak és a helikopter meghibásodásának tudják be. Mostanra lecsillapodtak a kedélyek az április közepén történt iráni–izraeli pengeváltás körül is, ami az erőviszonyok tekintetében leginkább Teheránnak volt érdeke. Nem véletlen tehát, hogy az iráni vezetés ezúttal nagyon visszafogottan reagált Raíszi halálhírére.

• Kik közül kerülhet ki az új elnök?
• Mit szeretnének a keményvonalasok?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 30-ig kapható 2024/21. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!