Keserű gondolatok az ellenzékről az átlépések ürügyén

A mondandómnak az apropója az a hír, hogy az egyik ellenzéki pártból egy ismert politikus átlépett egy másik ellenzéki pártba. A történetben nem a személy és a konkrét eset a fontos, hanem az esemény, annak tipikus volta, amely rávilágít az ellenzék szomorú, már-már reménytelen helyzetére. Az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt az országban, egyes településeken, a fővárosban vagy a parlamentben. Mondhatjuk azt, hogy a vereség után az ellenzék újrarendezi sorait, és így majd sokkal eredményesebb lesz a következő időszakban. Valójában azonban nem erről van szó, az időközi választások és a közvélemény-kutatások nem ezt mutatják. Az ellenzék megítélése semmit nem javult, sokkal inkább tovább romlott.

A tömegvonzás törvénye

Az összességében is alig egyharmadnyi mandátummal rendelkező ellenzéki pártok nem összefogásban, pártkoalícióban gondolkodnak, hanem az ellenzéki vezetőszerep megszerzésében. Ezért aztán a kormányzó Fidesz helyett egymást akarják legyőzni. A Demokratikus Koalíció (DK) a legtöbb ellenzéki mandátum birtokosaként úgy érzi, hogy övé a vezető szerep, hozzá kell igazodnia mindenkinek. A fizikából ismert tömegvonzás törvénye alapján úgy gondolják, ha ők elérnek egy kritikus tömeget, akkor majd mindenki hozzájuk fog gravitálni.

Ennek a gondolatnak a jegyében a spontán módon működő tömegvonzási törvénynek besegítve ők maguk is elkezdték bevonzani más pártok ellenzéki politikusait. Ez elég könnyen ment és megy, hiszen a magyar politikai életben a legtöbb szereplő (tisztelet a kevés kivételnek) megélhetési politikus, nemcsak kormányzati oldalon, hanem az ellenzéki pártoknál is. Akik semmihez nem értenek, dolgozni sem szeretnek, viszont sok pénzt akarnak hazavinni, azoknak eszményi hely a politikusi pálya. Ma Magyarországon az egyik legjobb üzlet a politika, nem véletlen a nagy tolongás a képviselői mandátumok iránt. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy vajon akkor is ilyen nagy lenne a tolongás a képviselői helyek körül, ha a képviselők az előző négy évi polgári fizetésük átlagát kapnák meg?)

• „A DK helyében én nemhogy nem vadásznék rájuk, de be sem engedném egy ideig a máshonnan kilépetteket.”
• „Miért lenne több ellenzéki szavazó attól, hogy az ellenzéken belül átrendeződés történik?”
• „Ez a játék lose-lose, vagyis ellenzéki oldalon mindenki veszít.”
• „Orbán Viktor rendszere mindig is rá lesz utalva a külső forrásokra.”

A teljes cikket a Magyar Hang február 3-án megjelent, 2023/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!