Lélekszakadva rohant a párizsi Rue Mazarine aszfaltján egy 31 éves fiatalember. A testvérét kereste, aki a nem is oly messzi, az akadémiának is helyet adó Institut de France épületében tartózkodott. 1822. szeptember 14-én délutánját írták. Mikor végül megpillantotta őt, csak azt kiabálta: „Megfejtettem!” Majd a kimerültségtől összeesett és elájult.
A fáma szerint kétszáz éve ez volt az a pillanat, amikor megszületett a modern egyiptológia. Jean-François Champollion ekkor döbbent rá arra, hogy mindaz, amit addig hitt a legősibb egyiptomi írásról, a hieroglifről, teljesen másképp van. – Lehet egy kicsit ki kell ábrándítanunk sokakat, de nem a rosette-i kő volt az egyedüli kulcs a hieroglifák megfejtéséhez, hanem több, a korban ismert felirat, amelyeknek szövegét több írásmóddal is megörökítették; az ezeken található jelek összehasonlítása vezetett a nagy felfedezéshez – mondta lapunknak Bács Tamás, az ELTE Egyiptológia Tanszékének vezetője, akivel Champollion korszakos felfedezéséről, és a hieroglifák megfejtésének folyamatáról beszélgettünk.
• Mit tudtak a XIX. század hajnala előtt az ókori egyiptomi írásrendszerekről?
• Mi köze van Kleopátra fáraónőnek a jelek megfejtéséhez?
• Mit takar az egyiptológia „Indiana Jones korszaka”?
• Mikorra sikerült elérni azt, hogy magabiztosan tudják olvasni az ókori egyiptomi szövegeket?
• Mit lehet látni, milyen kép tárul elénk az írott forrásokból és vajon mekkora írott anyagot hagyhatott az utókorra a Nílus-menti ókori civilizáció?
• És vajon milyen magyar szál bújik meg Champollion emlékezetében?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
