Kié lesz a győztes stratégia?
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követõen tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án.MTI/Máthé Zoltán

Örülünk, hogy a miniszterelnök úr jégtörő akciója sikerrel járt, és most európai vezetők szinte egymásnak adják a Kreml kilincsét – hangzott Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentése néhány nappal az után, hogy Orbán Viktor látogatást tett Moszkvában Vlagyimir Putyinnál. A vizit világpolitikai szempontból igen rossz időpontban volt, hiszen egybeesett az utóbbi évek legforróbb Oroszország–Ukrajna–NATO-konfliktusával, ezért a találkozót célszerűbb lett volna elhalasztani. A miniszterelnök mozgástere a Putyinnal zajló találkozók menedzselése kapcsán azonban jó ideje korlátozott lehet.

A találkozó óta nagyot fordult a világ, hiszen az akkor még csak erődemonstrációnak és pszichológiai hadviselésnek tartott szembenállás olyan durva fegyveres konfliktussá fajult, amelyre a délszláv háború óta nem volt példa Európában. Putyin céljait és stratégiáját illetően senkinek nincsenek teljesen megbízható információi, de az orosz vezető célja feltehetően az, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson a Nyugattal azáltal, hogy megszerzi Ukrajnát. Mark Galeotti világhírű Oroszország-szakértő nemrég írt esszéjében azonban kifejtette, hogy Putyin egy katonai győzelem esetén is zsákutcába lavírozza magát. A Nyugat ugyanis az invázió miatt már elkönyvelte Putyin Oroszországát olyan államnak, amely fenyegetést jelent az európai biztonságra és a nemzetközi rend stabilitására, így az erő pozíciójából történő tárgyalás konstruktív jellege erősen kétséges lenne. Lehetséges forgatókönyv a Putyin elleni belső vagy katonai puccs is, a KGB utódszervezete, az FSZB azonban egyelőre lojálisnak mutatkozik.

Elvtársak, vége! Vagy mégse?
Péter Tamás

Elvtársak, vége! Vagy mégse?

Hogyan jutott el oda Orbán Viktor, hogy ma már az oroszok legmegbízhatóbb szövetségese? S lesz-e orosz–ukrán háború, vagy a fenyegetés megmarad a pszichológiai hadviselés szintjén?

A hosszú évek óta épített narratíva, miszerint Orbán Viktor a világpolitika nagypályás szereplője, végképp szertefoszlott, a háború kirobbanásával a keleti nyitás stratégiája és az oroszbarát politika is elbukott. Felismerve a realitást, az első sokkhatást követően Orbán villámgyors átpozicionálási manőverbe kezdett: elítélte az orosz agressziót, támogatta az Oroszország elleni új gazdasági szankciók élesítését, emellett hitet tett Ukrajna szuverenitása és EU-tagságának pártolása mellett is.

• Hogyan zavarta meg a kampánystratégiákat a háború?
• Miért kínálna a helyzet alkalmat a hatékony ellenzéki narratívaépítésre?
• És miért nehéz ez mégis?

A válaszokat és a teljes cikket a Magyar Hang március 11-én megjelent, 2022/11. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!