Kié lesz a győztes stratégia?

Örülünk, hogy a miniszterelnök úr jégtörő akciója sikerrel járt, és most európai vezetők szinte egymásnak adják a Kreml kilincsét – hangzott Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentése néhány nappal az után, hogy Orbán Viktor látogatást tett Moszkvában Vlagyimir Putyinnál. A vizit világpolitikai szempontból igen rossz időpontban volt, hiszen egybeesett az utóbbi évek legforróbb Oroszország–Ukrajna–NATO-konfliktusával, ezért a találkozót célszerűbb lett volna elhalasztani. A miniszterelnök mozgástere a Putyinnal zajló találkozók menedzselése kapcsán azonban jó ideje korlátozott lehet.

A találkozó óta nagyot fordult a világ, hiszen az akkor még csak erődemonstrációnak és pszichológiai hadviselésnek tartott szembenállás olyan durva fegyveres konfliktussá fajult, amelyre a délszláv háború óta nem volt példa Európában. Putyin céljait és stratégiáját illetően senkinek nincsenek teljesen megbízható információi, de az orosz vezető célja feltehetően az, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson a Nyugattal azáltal, hogy megszerzi Ukrajnát. Mark Galeotti világhírű Oroszország-szakértő nemrég írt esszéjében azonban kifejtette, hogy Putyin egy katonai győzelem esetén is zsákutcába lavírozza magát. A Nyugat ugyanis az invázió miatt már elkönyvelte Putyin Oroszországát olyan államnak, amely fenyegetést jelent az európai biztonságra és a nemzetközi rend stabilitására, így az erő pozíciójából történő tárgyalás konstruktív jellege erősen kétséges lenne. Lehetséges forgatókönyv a Putyin elleni belső vagy katonai puccs is, a KGB utódszervezete, az FSZB azonban egyelőre lojálisnak mutatkozik.

Perspektíva

Elvtársak, vége! Vagy mégse?

Hogyan jutott el oda Orbán Viktor, hogy ma már az oroszok legmegbízhatóbb szövetségese? S lesz-e orosz–ukrán háború, vagy a fenyegetés megmarad a pszichológiai hadviselés szintjén?

A hosszú évek óta épített narratíva, miszerint Orbán Viktor a világpolitika nagypályás szereplője, végképp szertefoszlott, a háború kirobbanásával a keleti nyitás stratégiája és az oroszbarát politika is elbukott. Felismerve a realitást, az első sokkhatást követően Orbán villámgyors átpozicionálási manőverbe kezdett: elítélte az orosz agressziót, támogatta az Oroszország elleni új gazdasági szankciók élesítését, emellett hitet tett Ukrajna szuverenitása és EU-tagságának pártolása mellett is.

• Hogyan zavarta meg a kampánystratégiákat a háború?
• Miért kínálna a helyzet alkalmat a hatékony ellenzéki narratívaépítésre?
• És miért nehéz ez mégis?

A válaszokat és a teljes cikket a Magyar Hang március 11-én megjelent, 2022/11. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!