Kína december elején véget vetett a covid miatt bevezetett szigorú korlátozásoknak. Azóta a megbetegedések száma rekordokat döntött, és félő, hogy ez még csak a kezdet. A napokban zajlott a távol-keleti ország legnagyobb ünnepe, a holdújév, ami országszerte berobbanthatja a járványt. Egy Sanghajban élő magyart kérdeztünk arról, milyen a helyzet Kínában.
Kína eddig a világ más részeihez képest egész jól vészelte át a covidot. Igaz ugyan, hogy egész városokat zártak le, és az emberek hónapokig ki sem tehették a lábukat a közvetlen lakókörnyezetükből, de a halálos áldozatok száma (már amennyit a nyilvános adatokból tudni lehet) alacsony volt, és nem követték egymást járványhullámok. Miközben Európában a kórházak zsúfolásig teltek covid- áldozatokkal, a kínai állami televízióban a nyugati kormányokat azzal vádolták, hogy nem törődnek állampolgáraik sorsával.
A kínai járványkezelésben december elején következett be a fordulat: a szigorú korlátozásokat egyik napról a másikra feloldották, már nincs szükség a 72 óránkénti tesztelésre, sem az úgynevezett zöld kódra, ha zárt helyre lépnek be az emberek. Hogy mi az oka a hirtelen változásnak, arról megoszlanak a vélemények. A nyugati sajtóban rendszerint arról lehet olvasni, hogy a lezárások elleni tiltakozáshullámnak engedett végül a kínai kormány, az ázsiai országban élők azonban ezt kétségbe vonják. Ők úgy gondolják, hogy a kormányuk már rutinos az elégedetlenségek kezelésében, és korábban sem térítette el a szándékától az, ha a lakosság demonstrációba kezdett.
Magyari Éva, aki az autóiparban dolgozó férjével évek óta Sanghajban él, úgy gondolja, hogy a döntés mögött elsősorban gazdasági megfontolások állhatnak. Igaz ugyan, hogy a labdarúgó-világbajnokság idején sokan meglepődtek, látván a maszk nélkül, tömegesen szurkoló embereket, neki és férjének többen is szóvá tették ezt, de mint elmondta, ez elsősorban az idősebbeket lepte meg. A fiatalok nem csak az állami médiából tájékozódnak, ők tisztában voltak vele, hogy mi folyik a világban.
Éva szerint a gazdasági érdekek előtérbe helyezésének már korábban látszottak a jelei. Az állami médiában például egyre gyakrabban és hangsúlyosabban hangzott el, hogy a privát cégeknek is segítségre van szükségük, mert a covid miatt sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Különösen a turizmust és a vendéglátóipart sújtotta a kormány covidpolitikája. Számos utazási iroda, vendéglátó-ipari egység és üzlet ment tönkre. Egyre gyakrabban lehetett hallani, hogy a gazdaság számára az lenne a legjobb, ha minden visszatérne a rendes kerékvágásba.
Az elbocsátások számát növelte az is, hogy a járvány idején szerzett tapasztalatokból okulva egyre több cég döntött úgy, hogy egyes tevékenységeket (például a könyvelést és egyéb szolgáltatásokat) külső vállalkozásoknak szervez ki, hogy egy újabb lezárás ne okozzon nekik a korábbiakhoz hasonló veszteségeket. Emellett megjelent az az aggodalom is, hogy a kínai gyártók veszíthetnek pozícióikból, mivel huzamosabb ideje képtelenek a korábban megszokott volumenben kielégíteni a megrendelői igényeket. A lezárások és a kikötők leállása miatt egyes nyugat-európai vállalatok is beszüntették a termelést, mert nem jutottak hozzá a szükséges alkatrészekhez. Ennek következtében egyre több nyugati cég tett lépéseket beszállítói láncai lerövidítése érdekében. Ez pedig oda vezetett, hogy a kiszervezések miatt mára sokan elveszítették az állásukat.
Mint azt Éva elmondta, a hivatalosan publikált covidadatokban nem lehet bízni, inkább a közösségi médiában olvasható hírekből lehet tudni, hogy nagyon megugrott a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. Nemcsak idősek, hanem 40 évesnél fiatalabbak is haltak már meg a fertőzés következtében. A WHO többszöri felszólítására közzétett halálozási adatok 60 ezer áldozatról szólnak, ám a nemzetközi egészségügyi szervezetek gyanakvással fogadták ezeket a számokat, szerintük a covidban elhunytak nagyságrendekkel többen lehetnek. Éva szerint az adatközlésben szereplő alacsony értékek egyik oka az lehet, hogy a hatóságok nemrégiben megváltoztatták a számítási módszereket, ma már csak azokat tekintik a covid áldozatának, akik halálát tüdőgyulladás vagy légzési elégtelenség okozta. Azok, akiknek más alapbetegségük volt, melyet a covid tett végzetessé, nem kerülnek bele a statisztikába.
A lezárások feloldását interjúalanyunk szerint eltérően fogadták az emberek. A fiatalok természetesen örültek neki, hogy végre megint kimozdulhatnak, az idősebbek azonban félnek. Még inkább tartanak a vírustól, mint a járvány elején. Az utcák, a plázák üresen konganak, akiknek ki kell mozdulniuk az otthonukból, azok kötelességtudóan viselik a maszkot. És vannak, nem is kevesen, akik dühösek, mert elveszítették valamelyik hozzátartozójukat. Ők úgy érzik, az elmúlt évek fájdalmas áldozatvállalásának eredményei egy pillanat alatt semmivé lettek. Ráadásul nem úgy tűnik, mintha az ország előre felkészítette volna a lakosságot a nyitásra. Tesztelésre ugyan rengeteget költöttek az elmúlt években, de a kórházakat nem fejlesztették kellő mértékben, és az oltások terén is messze elmaradnak a világ más részeitől. Az idősek átoltottsága még mindig csak 65 százalék körül van. Vannak, akik csupán egyetlen oltással rendelkeznek, és olyanok is, akik egyáltalán nem kaptak vakcinát, mert a Sinopharm csak 59 év alattiaknak ajánlott.
A magyar házaspár baráti körének 80 százaléka már átesett a víruson, ráadásul sokaknak erőteljes mértékű tünetei voltak, volt, akinek napokig 40 fok fölött volt a láza. A hirtelen megbetegedések miatt a gyógyszerek iránti kereslet megugrott, a patikák pedig gyorsan kiürültek. Nem lehetett kapni sem láz- és fájdalomcsillapítókat, sem antibiotikumokat, sem torokfertőtlenítőket. Rendelni ugyan lehetett gyógyszereket, de azok csak néhány nap után érkeztek meg, mire a betegek tünetei már rendszerint enyhülni kezdtek. Aztán az emberek leginkább a holdújévtől tartottak, mert ilyenkor tömegek indulnak meg a nagyvárosokból az ország elszigeteltebb részei felé, így olyan helyekre is elviszik a vírust, amelyeket eddig megkímélt a járvány. Hogy ez hova vezet, az néhány héten belül kiderül. Az mindenesetre nem sok jót vetít előre, hogy a kórházak már most is túlterheltek, és a krematóriumok sem tudnak lépést tartani a megnövekedett terheléssel.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/3. számában jelent meg január 19-én.
