Királycsináló lehet a kanadai „Trump”

Justin Trudeau egy hónapja váratlan húzásra szánta el magát: két évvel a következő hivatalos megmérettetés előtt szeptember 20-ra előre hozott parlamenti választásokat hirdetett Kanadában. Noha a liberális politikus lépését azzal indokolta, hogy a választók így dönthetnek a koronavírus-járvány utáni gazdasági felépülés irányvonaláról, azt, hogy pontosan miért hozta előre a választásokat, továbbra is inkább csak találgatni lehet.

Ahogy az új-fundlandi Memorial Egyetem politológus professzora, Alex Marland fogalmazott: „Lehet, hogy a miniszterelnök irányította a kampány időzítését, de »nem adott kielégítő magyarázatot arra, hogy miért kell az urnákhoz járulnunk«, így a választók kétségek közt hánykolódva »morcosak és frusztráltak« emiatt”.

Az elmúlt egy hónap legnépszerűbb magyarázata egyébként az volt, hogy Trudeau és alakulata, a 2019-es választások óta kisebbségben kormányzó Kanadai Liberális Párt (LPC) aktuális népszerűségi fölényét egy többségi kabinet kialakítására akarta felhasználni. Ha ezt vesszük alapul, akkor a 49 éves miniszterelnök eléggé eltaktikázta magát. A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanis azt jelzik, a rivális konzervatívok (CPC) nemhogy feljöttek, de úgy tűnik, meg is előzhetik őket. A két pártot leginkább 30-33 százalék közé mérik. A szeptember 2-i első miniszterelnök-jelölti vita előtt készült 38 felmérés közül 33, míg az azt követő 54-ből 31 esetben az új vezetővel, a 48 éves vállalati jogászból, illetve a légi erőnél szolgáló tisztből politikussá avanzsáló Erin O'Toole-lal felálló CPC előnyét mutatta. Tíz pedig holtversenyre hozta ki a két nagy pártot.

• Milyen szerepe lehet a választásban az oltásnak?
• Az afganisztáni kivonulás befolyásolja-e a szavazókat?
• Mivel kampányol a rivális?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 17-én megjelent, 2021/38. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!