Tovább drágulhatnak a könyvek, bizonyos műfajok el is tűnhetnek

Nehéz évek állnak a könyvkiadó szakma mögött. A papírhiány és a drasztikus áremelkedések, a katás adózás megszüntetése, az infláció, az energiaválság és az ebből fakadó rezsiemelkedés komoly kihívások elé állította a piacot. Szakembereket kérdeztünk arról, hogy miként küzdötték le az akadályokat, és milyen év elé néznek a kiadók.

A könyvszakmát érintő nehézségek már a koronavírus-járvány sújtotta években tapasztalhatóak voltak, 2020-ban mind a vevők, mind az eladott könyvek száma csökkent, miközben az árak már akkor emelkedésnek indultak, 2021-ben elérte és meg is haladta a 2019. évi számokat. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a tavalyi évre vonatkozó adatok május végén jönnek ki, de az már most látszik, hogy a 2021. évi bázishoz viszonyított nominális növekedést korrigálni kell a körülbelül húsz százalékos inflációs rátával. A spórolás következményeként tavaly tavasszal elindult a még kedvező körülmények között előállított, de raktárban gyülekező könyvek kiárusítása is. Gál Katalin szerint ezeket gyakran a belekerülési ár alatt, 30-80 százalék közötti kedvezménnyel szórják ki a piacra a kiadók, illetve a terjesztők.

Az árbevétel csak az egyik oldal, kérdés az is, hogy az elmúlt időszakban mennyit változtak a kiadók költségei. A szakember szerint az alapbérnövekedés húzta magával a béreket, a katás adózás megszüntetése, az adózási körülmények megváltozása érzékenyen érintette a kiadókat és a könyvszakmában dolgozó szakemberek – szerkesztők, fordítók, lektortok, grafikusok, tördelők – jelentős részét, míg a nyomda, az energiaárak növekedése a gyártást, a logisztikát és az értékesítést befolyásolta számottevően.

• Az állami könyvtámogatási rendszer a nulla felé közelít.
• Veszélyes övezetbe került a magyar könyvkiadás és -kereskedelem.
• Kérdés, hogy mennyire lehet még emelni a könyvek árát.