Kötelező szűrővizsgálatok: vigye el a balhét a főnök

A kormány januártól kötelezővé tenne bizonyos szűrővizsgálatokat, az ezeken való megjelenésre pedig a munkáltatókon keresztül „ösztönöznék” a lakosságot. Szakértők ugyanakkor az egészségtudatosság fejlesztésében látják a megoldást, amelynek terén az OECD szerint is súlyos hiányosságaink vannak.

A tavaszi parlamenti ülésszak utolsó napján elfogadott salátatörvénnyel a kormány megnyitja az utat bizonyos szűrővizsgálatok kötelezővé tétele előtt. Ennek értelmében a jövőben rendeleti szinten bármilyen korosztály számára előírhat szűrővizsgálatokat az egészségügyért felelős miniszter, szemben a mostani rendszerrel, amelyben ez a jogkör csak 18 éves korig terjed ki. Rövidesen megjelentek olyan jogszabályi értelmezések is, amelyek szerint meghatározott korcsoportokban kötelező lesz nők számára a méhnyakrákszűrés és a mammográfiai vizsgálat, valamint a vastag- és végbélrákszűrés. Ez pedig sokakban felháborodást váltott ki, amit táplált az is, hogy a kormány nem sietett tisztázni, mik is a szándékai.

Ahhoz, hogy a pontosabb elképzelésekre is fény derüljön, augusztus közepéig kellett várni, amikor Takács Péter egészségügyi államtitkár a Hír Tv-nek nyilatkozva elmondta, hogy egy általános egészségügyi felmérést terveznek bevezetni, amivel a népbetegségeket – a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos és mozgásszervi betegségek – akarják kiszűrni. Egy kockázatértékelő kérdőívvel kezdenének neki, amelyhez olyan vizsgálatok társulnak, mint EKG, alaplabor és alapvető fizikai felmérés. Az államtitkár közlése szerint a kötelezővé tétel olyan vizsgálatnál nem merülhet fel, ami invazív beavatkozással jár, mint például a vastagbélszűrés, vagy aminél sugárterhelés van, ilyen a nőknél a mammográfia. A kötelezőséget pedig nem az egyénekre, hanem a munkáltatókra szabnák. – Egy bonus-malus-szerű szocho-kedvezményrendszert dolgoznának ki, tehát a munkáltatót tesszük érdekeltté abban, hogy minél több munkavállalója éljen az állam által kínált, ingyenes menedzserszűréssel – magyarázta Takács.

• Hogyan alakul nálunk, és miként az EU-ban a megelőzhető halálozások aránya?
• Milyen aggályokat vet fel, ha az egyéni szűrővizsgálatok ügye bekerül a munkahelyekre?
• A kötelezővé tételen kívül milyen eszközökkel lehetne ösztönözni a szűrővizsgálatokon való részvételt?
• Hogy állunk a lakosság tudatossága terén?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 12-ig kapható 2024/36. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!