Kampánytéma lett a lakhatási válság

Rezsivel együtt havi 250 ezer forintért kínálnak egy 40 négyzetméteres garzonlakást Budapesten. – Jó helyen van, de a fizetésem nagy része az albérletre megy el, minden más utána jön: megvenni az élelmiszert, pótolni azokat a dolgokat, amelyek elfogytak. Bármi, ami ezeken túl felmerül, megborítja a költségvetést – számolgatja egy fiatal tanár. Sokan járnak hasonló cipőben: a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont tavalyi felmérése szerint 2023-ban minden ötödik fővárosi felnőtt, illetve a 18–35 éves korosztály harmada lakott bérelt lakásban vagy szobában, miközben az egekbe szöktek az albérletárak. Szakértők régóta hajtogatják, hogy egy nagy léptékű, megfizethető bérlakásprogram csökkentené az albérletpiacra nehezedő nyomást.

Harminc százalékkal a piaci ár alatt

– A megfizethető bérlakások iránt hatalmas a társadalmi igény, ehhez képest a rendszerváltás óta folyamatosan csökken a számuk, és az állapotuk is egyre romlik – állapítja meg a lakhatással foglalkozó szervezetekből (Utcáról Lakásba! Egyesület, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, Habitat for Humanity Magyarország, Utcajogász és Városkutatás) álló laza szövetség, a Lakhatási Koalíció. – Ezek után csak örülhetünk, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt a politika is érzékeli az elégedetlenséget, és a lakhatási válság kampánytémává lépett elő – mondta lapunknak Lukács György, a Habitat szakpolitikai munkatársa.

• Mennyivel lenne alacsonyabb egy, a Fővárosi Lakásügynökség kezelésében lévő lakás bérleti díja, mint a piaci lakbér?
• Mi az általuk kidolgozott modell lényege?
• Hány bérlakást ígér Vitézy Dávid?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap április 25-ig kapható 2024/16. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!