Köthetünk egy deal-t a miniszterelnök úrral. Hogyha ő itt mondjuk az európai parlamenti választás után leköszön, akkor lehet, hogy minden párt beleegyezik abba, hogy jelöljük őt az Európai Tanács élére – ezt mondta többek között Magyar Péter a Telexnek adott interjújában. Ha komolyan gondolta, akkor vegyük komolyan a felvetését.
Való igaz, ősszel lejár a mandátuma Charles Michelnek, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének. Ezt a tisztséget a 2007-es Lisszaboni Szerződés hozta az uniós intézményrendszerbe és 2009 óta van állandó elnöke a testületnek. Az első elnök a volt belga kormányfő, Herman Van Rompuy volt, utána következett a volt (és jelenlegi) lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, majd pedig egy következő volt belga kormányfő, Charles Michel. Egy mandátum két és fél évig tarthat, amely legfeljebb egyszer meghosszabbítható. Mindhárom politikus esetében ez történt, valamennyien öt évig töltötték be ezt a posztot.
Az Európai Tanács elnökét a tanács tagjai választják meg, minősített többséggel, amely azt jelenti, hogy a szavazattöbbségnek fednie kell az uniós tagállamok 55 százalékát és az EU teljes lakosságának 65 százalékát. Jelölési folyamatot nem ír elő a jogszabály, tekintettel arra az általános alapvetésre, hogy a csúcsvezetők számára biztosított eljárásokat nem szeretik túlszabályozni és túl sok kötöttséget megadni. Ez természetesen politikai döntés. Ebbe a környezetbe egyáltalán nem illik bele az, hogy a magyar pártok előállnak egy jelölttel – ezt valószínűleg egyetlen fővárosban sem vennék komolyan. Ahogy láttuk, az Európai Tanács elnöke megelőzően valamelyik kormány élén állt, ebből a szempontból Orbán Viktor megfelelne ennek a – nem feltételnek, hanem – szokásnak.
Az új elnök személyének megismerésére már nem kell sokat várni, feltehetően az EP-választások után, június 17-én már meg is fogják választani a vezetők az új vezetőt, ekkor ugyanis informális vacsorára gyűlnek össze az állam- és kormányfők Brüsszelben. Többek között az új elnöke megválasztása érdekében és javaslatot is fognak tenni az Európai Bizottság új elnökének személyére. Több név is forog bennfentes körökben. Igen jó esélye van Antonio Costa volt portugál kormányfőnek, de lehet hallani Kaja Kallas észt miniszterelnök nevét, illetve – bár ő elsősorban a NATO élére esélyes – Mark Rutte holland ügyvezető miniszterelnököt is. Orbán Viktor neve nem szokott felmerülni.
Az Európai Tanács elnökének a személye egyfajta közös nevező, akinek a dolga, hogy a különböző álláspontok között közvetítsen. A legmagasabb szinten képviseli az EU-t, feladatait az EU alapszerződése így összegzi:
• Lendületet ad az Európai Tanács munkájának, és vezeti annak üléseit
• Az Európia Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és munkájának folyamatosságáról
• Segít az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésében
• Az Európai Tanács üléseit követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek
Magyar Péter javaslatának indokaként a következőt mondta: „Orbán Viktornak van egy víziója és van egy keményvonalas politikája”. Talán pont ez az, ami teljesen alkalmatlanná teszi Orbánt.
Még egy fontos körülmény, hogy amikor a vezető tisztségviselőkről kell dönteni (Európai Tanács elnöke, Európai Bizottság elnöke, Európai Parlament elnöke és a külügyi főképviselő), akkor figyelemmel kell lenni a nemek közötti arányosságra, arra, hogy új és régi tagállamok, illetve az EU egyes nagy földrajzi egységei és képviselve legyenek. Ebből a szempontból Orbán Viktor javára lehet írni, hogy új tagállamból érkezett, kelet-közép-európai és még tovább növelné az esélyeit, ha nő lenne.
