Megsül a virágpor, nem jut elég takarmány a kecskéknek

Eső nincsen, kiszáradt a legelő. Mivel eső nem esik, nincs víz a kútban sem, nem lehet öntözni a növényeket. Sorra kénytelenek megválni az állattenyésztők a jószágaiktól. Egy kisgazdaság példáján mutatjuk meg, mit hoz a jövő, ami már itt is van.

Költőien: Arany János, Toldi, első ének. Prózaian: Országos Meteorológiai Szolgálat, közlemény (részlet): „az aszállyal kapcsolatban sajnos továbbra sincs jó hírünk, tragikus a helyzet”. Persze látja ezt, aki nem egy város növényzet nélküli belvárosi utcájában él. Hull az erdők lombja, mintha ősz lenne.

Tatát Dunaalmás felé elhagyva a GerecseKecske nevű farmon a szilvafa is elkezdte ledobni a lombot, az alma- és körtefákról hullik az éretlen gyümölcs. Megsül a virágpor, lábon szárad el a kukorica az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb hazai aszályában Kelet-Magyarországon – írtuk a napokban. A rendkívüli szárazság pár hét alatt 400 milliárdos mezőgazdasági kárt okozott, becslések szerint 300 ezer hektár kukorica és 200 ezer hektár napraforgó veszhetett kárba az Alföldön, és termelők ezrei mehettek csődbe az ítéletidő miatt; drámájukat élesen ellensúlyozza – tettük hozzá –, hogy eközben a Dunántúlon átlagos vagy akár kiugróan jó termést takaríthattak be a gazdák. A jelek szerint nem mindenhol. Itt, a Gerecsében – vonatkozik ez a hegység völgyeire és az arról elnevezett farmra is – semmiképpen. Mert errefelé takarmánynak való sincsen. 

• Hogyan lett egy 15 kecskét tartó farmon mára már csak 2 állat?
• Miként reagálnak a kecskék arra, hogy az aszály miatt nincs víz, vagyis nincs legelő?
• Hogyan lesz egy díjnyertes sajtkészítőből táplálkozási tanácsadó?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent, 2022/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!