Beszáll-e Minszk is az ukrajnai invázióba?

Válaszként a NATO keleti szárnyának megerősítésére szorosabbra fonja a katonai együttműködést Oroszország és Belarusz. Moszkva felújítja a belarusz légierő Szu–25-ös csatarepülőgépeit, valamint nukleáris robbanófejek célba juttatására is alkalmas Iszkander–M rakétarendszereket ad át. Az ukrán vezetés ennek kapcsán már attól tart, hogy a Kreml újranyithatja a kijevi frontot, és belarusz erők is részt vehetnek az invázióban.

Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került Belarusz. Kijevben előbb egy északi irányból érkező támadás veszélyéről kezdtek el beszélni, majd erre ráerősítve az ukrán vezérkar már azt pedzegette, hogy Belarusz területén orosz diverzáns osztagokat képeznek ki (csütörtökön pedig már arról írt a belarusz független sajtó, hogy egyre többen kapnak katonai behívót – a szerk.). Ezt követően ukrán jelentések szerint a konfliktus során a napokban Oroszország először használta Belarusz légterét cirkáló rakéták indítására. A Tu–22M3 bombázók fedélzetéről indított H–22 – vélhetően H–22M vagy H–32 – rakéták többek között kijevi, csernyigovi és szumi célpontokat támadtak. Ez persze nem igazán újdonság, hiszen Moszkva már a háború elejétől kezdve felvonulási területnek használta a belarusz területeket, ahonnan indítottak Iszkander ballisztikus rakétákat is. A belarusz–ukrán viszony romlását jelezte az is, hogy az ukrán Nemzeti Energiaügyi és Vámtarifa-bizottság a napokban hozott döntésével október 1-jéig megtiltja a villamos energia behozatalát nemcsak Oroszországból, de Belaruszból is.

• Mivel fenyegetőzik Lukasenka?
• Maradt-e mozgástere a belarusz vezetőnek?

A teljes cikket a Magyar Hang július 1-jén megjelent, 2022/27. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!