Tíz évvel a jezidiek ellen elkövetett népirtás után még mindig százezernél is többen élnek közülük különböző táborokban, a mai napig megoldatlan a visszatérésük az eredeti lakhelyükre, az iraki Szindzsár tartományba. Az Iszlám Állam által elkövetett tömeggyilkosságok kitervelőit és végrehajtóit a mai napig nem vonták felelősségre, ami tovább fokozza a vallási kisebbséghez tartozók félelmeit. Talán ennél is tragikusabb, hogy a terrorkalifátus által legyilkolt jezidiek maradványainak azonosítása rendkívül vontatottan halad, így a közösség tagjainak nagy része a mai napig nem tudja, hová tűntek a szerettei.
Amikor 2014. augusztus 3-án az Iszlám Állam (IÁ) megkezdte Szindzsár ostromát, a világ jó része valószínűleg először hallott a jezidiekről, akikkel a terrorkalifátus már a kezdetektől iszonyatos kegyetlenséggel bánt el. A szélsőséges szunniták a közösség tagjait eleve ellenségnek tekintették, szerintük azok a gonoszt imádják. Közelebbről: a jezidiek (vagy jeziditák) többsége, mintegy 300 ezer fő évszázadok óta Szindzsár tartomány területén él, és egy egészen sajátos vallást alakítottak ki az iszlám tengerben. A IX. században létrejött felekezet többféle hitből és tanból vette át a tanításait és féltve őrizte a titkaikat az idegenek előtt, ami sokak számára gyanússá tette ezt a vallást. Az idők folyamán a jezidiek az iszlám, a kereszténység, a buddhizmus és a Kabbala egyes rituáléit is beépítették a hitvilágukba. A legfőbb szentélyük Lálesben van, ahol szobrot emeltek Melek Távusznak, vagyis a Páva Angyalnak, akiben a jezidiek Isten főangyalát tisztelik. Az iszlám azonban ezt az angyalt a Sátánnal azonosítja, ezért az IÁ ördögimádóknak kiáltotta ki a jezidieket és tűzzel-vassal irtotta őket, miután benyomultak Szindzsár tartományba.
• Hogyan élnek ma a jezidiek?
• Miért nem halad a népirtók felelősségre vonása?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
