Miközben a politikusok, pártvezetők egymásra licitálnak az árvízi védekezésben, önkéntesek tízezrei dolgoznak a gátakon, hogy megóvják az áradással fenyegetett területeket. Bármekkora is az igyekezet, biztosan sokan lesznek, akiknek kárt okoz a mostani dunai árvíz. Különösen az ártérben élőket, ingatlanjaikat, értéktárgyaikat fenyegeti a veszély.
Bár azt gondolná az ember, hogy jól megkötött biztosítás birtokában igényt tarthat az árvíz okozta károk megtérítésére, az esetek nagy részében nem így van.
Ártéri kár után ritkán fizet a biztosító
Az ingatlanbiztosítási szerződések jellemzően kizárásokat alkalmaznak az árvízi károk esetén. Ez azt jelenti, hogy a vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károkra nem fizet a biztosító – mondta kérdésünkre Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője.
Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre arról beszélt, hogy a biztosító köt ugyan lakásbiztosítást az ártérben épült házakra, árvízi kár esetén azonban az esetek többségében nem fizet, amennyiben kizárta ezt a szerződésben. Ha ez a kizárás nem szerepel a szerződésben, akkor köteles fizetni. Ugyancsak köteles fizetni, ha egy korábban épült ingatlan az építés idején nem árvízi térnek minősített területen épült, majd a vízszint emelkedése miatt mégis oda került, és a besorolás változását nem rögzítette a biztosító a szerződés módosításával.
A mezőgazdasági területeknek alig két százaléka biztosított
A Dunakeszin átvágott gát miatt víz alá került mezőgazdasági területek tulajdonosainak esetleges kártérítése kapcsán az igazgató elmondta, hazánkban a mezőgazdasági területeknek alig két százalékára kötnek biztosítást, így ebben az esetben is inkább arra lehet számítani, hogy az állam beszáll a kártalanításba, ahogy más esetekben is megtette már. Annál is inkább, mert a meglévő gátban bízva a gazda számíthatott arra, hogy a védmű a földjeit is megóvja az árvíztől.
A hír kapcsán, amely szerint szeptember első két hetében jelentősen emelkedett a lakásbiztosítást kötők száma, Lambert Gábor felhívta a figyelmet, a biztosítók általában 15-30 napos kivárási időt kötnek ki a szerződés megkötésekor. Vagyis csak ezen időszakot követően lép életbe a biztosítás. – Így hiába kötött valaki a bécsi árvízről szóló híreket követően biztosítást, még akkor is kicsi az esélye, hogy mostani árvíz miatt keletkezett kárát kifizeti a biztosító, ha az ingatlan nem ártérben található – fogalmazott.
A lakásbiztosítás-szerződések megkötésével, karbantartásával kapcsolatosan a következőket tanácsolta a szóvivő. A szerződés aláírása előtt érdemes alaposan végiggondolni, mekkora az ingatlanunk értéke, mert kár esetén ehhez igazodik a kártérítés nagysága. Ugyancsak tételesen érdemes vagyontárgyainkat felsorolni, ugyanezen okból. Általános, hogy a biztosító évente a KSH által közölt inflációval emeli a biztosítási összeget, amely egyben az ingatlan értékének – így a szerződésben rögzített biztosítási összegnek, vagyis a kártérítés felső határának – emelkedését is eredményezi. Előfordulhat azonban, hogy így is alulbiztosítottakká váltunk, vagyis a biztosítási összeg nem fedezi a tényleges vagyoni helyzetünket (esetleg mert bővítettük az ingatlant, és erről még nem értékesítettük a biztosítót), így bármikor kezdeményezhetjük szerződésünk módosítását, aktualizálását, ami ugyan magasabb díjtételt eredményezhet, ám egyben az esetleges biztosítási összeg emelkedését is jelenti.
Tartsuk karban lakásbiztosításunkat
Besnyő Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az ingatlan nem tartozik a kizárások alá, akkor a biztosító kifizeti a teljes kárt, feltéve, hogy nem alulbiztosított az ingatlan. Elvárás ugyanakkor, hogy a biztosított tegyen meg mindent a kár elhárítása érdekében. – Általános elv ugyanakkor a biztosításoknál, hogy mindig a helyreállítási értéket – vagyis amennyiért az adott pillanatban felépíthető az épület, vásárolható meg a használhatatlanná vált vagyontárgy – fizeti a biztosító. Azért fontos ez, mert közkeletű tévedés, hogy egy kiemelt területen lévő épület, családi ház megsemmisülése esetén annak piaci értékét fizeti a biztosító. Ugyanez érvényes a vagyontárgyakra is, vagyis egy 15 évvel ezelőtt vásárolt 2 millió forintos plazmatévé esetén is egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező készülék jelenlegi beszerzési értékét utalják a tulajdonos számára – magyarázta a részleteket a szakértő. A kertben keletkezett károkat szintén megtéríti a biztosító, ha kiegészítő biztosítást is tartalmaz a szerződés. Ebben az esetben az elpusztult növények pótlásának költségét állja a biztosító. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy több évtizedes fa megsemmisülése esetén nem egy 50 ezer forintos facsemete árát köteles fizetni, hanem akár egy igen drága – több százezer vagy akár milliós értékű – előnevelt fa árát.
A kártérítés kifizetésének meggyorsítása érdekében a kár bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb érdemes jelezni azt a biztosítónak, illetve fényképfelvételeket készíteni, amelyeken jól látható az ingatlant ért kárt. Praktikus tanács a fényképek készítésénél, hogy centivel, vagy valamilyen jól azonosítható tárggyal mutassuk a víz magasságát. A fényképek készítését követően azonban fontos elkezdeni a vagyontárgyak mentését, amennyiben erre lehetőség adódik. A garázsban álló autóban keletkezett elemi kár után pedig akkor fizet a biztosító, ha érvényes teljeskörű casco biztosítással rendelkezik az ügyfél. Ekkor is elvárható azonban, hogy gondosan járjon el, vagyis az előre jelzett árvíz esetén az autót biztonságos helyre vigye.
