Ő volt Göring egyik legfontosabb embere, aki egy csapásra az élet császára lett

Ő volt Göring egyik legfontosabb embere, aki egy csapásra az élet császára lett

Hermann Göring, mellette Bruno Lohse (Fotó: Archives des Musées Nationaux)

Bruno Lohse remek szakember volt, képzettsége pedig szinte pótolhatatlanná tette főnöke, Hermann Göring számára. Lohsénak ugyanis – SS-tagsága mellett – művészettörténeti doktorátusa volt, így ideális ügynökké tette, amikor a francia képtárakat kellett kifosztani, vagy a kisemmizett zsidóktól elrabolt műkincseket kellett érték szerint szortírozni. Lohse azonban, főnökével ellentétben, egész jól jött ki a háborúból, és a háttérben egészen 14 évvel ezelőtti haláláig az erkölcsre fittyet hányó műkincspiac meghatározó szereplője (és haláláig meggyőződéses náci) maradt. Az ő életéről szól a most megjelent, Náci műkincsrablók című könyv.

Bár a túlsúlyos emberek korábban halnak, a bűnös pedig a mesékben mindig elnyeri méltó büntetését, a valóság nem mindig így működik. 2007-ben egy fényűző müncheni lakásban egy 97 éves férfi holttestére bukkantak. Mivel több mint 130 kilós súlya miatt képtelenség volt lecipelni a szűk lépcsőkön, végül ki kellett hívni a tűzoltóságot, hogy létrás tűzoltóautóval, az ablakon keresztül emeljék ki a holttestet. Kevés médiafigyelmet kapott akkor az eset, pedig az illető fontos figura volt: Bruno Lohse műkincskereskedő.

Noha Lohse életének utolsó 60 évét az ismeretlenség homályában töltötte, a második világháború idején ő volt Hermann Göring egyik legfontosabb embere, aki a leigázott országok, illetve főként azok zsidó lakosai műkincseinek szakszerű elrablását bonyolította. 2007-ben valószínűleg már alig valaki hihette, hogy ez az ember még életben van, és Lohsének ez az állapot tökéletes volt. Ő ugyanis a háború után is a műkincsek szürke- és feketepiacának meghatározó alakja maradt, és ebben a világban a túlzott nyilvánosság (még ha az ember történetesen nem is náci), nem kifejezetten kívánatos.

Erről is olvashat a cikkben:
• Hogyan vették el a zsidók műkincseit?
• Hogy úszta meg a háború utáni felelősségre vonást?
• Hogy sikerült feltárni Lohse életét?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.