Fasiszta 56-osokról és neonáci Ukrajnáról is szól az orosz történelemkönyv

Hiába próbálja tagadni az orosz nagykövetség, valóban arról írnak az új orosz történelemtankönyvben, hogy az 1956-os magyar forradalom a nyugati titkosszolgálatok beavatkozásának eredménye, és abban a korábbi „fasiszta” rendszer emberei közül nem kevesen vettek részt. A tankönyv úgy adja elő az akkor történteket, mintha azok kialakulásában semmilyen belső ok nem játszott volna közre. A szóban forgó tankönyv fordításából egyértelműen ez derült ki, és erről beszélt lapunknak Sz. Bíró Zoltán történész is. De hogyan változott 1956 megítélése Oroszországban? Miként tekintettek rá a korábbi évtizedekben?

A kétezres években más volt

Sz. Bíró felidézi, hogy 2006 elején Vlagyimir Putyin kétnapos látogatást tett Budapesten, ez volt az első elnöki útja Magyarországra. Akkor pedig a Kossuth téri, 1956 előtt tisztelgő emlékműnél elhelyezte a megemlékezés virágait, illetve féltérdre ereszkedett. Ez már csak azért is fontos üzenet volt, mert a folytonosságot jelképezte a jelcini korszakkal. A korábbi elnök a kilencvenes évek elején követte meg Magyarországot az 1956-ban történtekért, 2006-ban ennek folytonosságát volt hivatott demonstrálni a putyini gesztus.

Történt viszont egy közjáték 2009-ben, hívja fel rá a figyelmet a történész. Az orosz belügyminisztérium kiadója ugyanis vaskos kötetet jelentett meg, melyben közreadták az orosz titkosszolgálatok 1956-tal kapcsolatos jelentéseit. A könyvben egy bevezető tanulmánnyal kívánták kontextusba helyezni a történéseket, színes forradalomként leírva az 56-os eseményeket. A hangsúlyt már itt sem azokra a belső okokra helyezték, amelyek a forradalomhoz vezettek, inkább külső beavatkozásról, titkosszolgálati manipulációról szóltak. A 2003-04-es események után elhíresült „színes forradalom” terminus technicusa pedig alkalmasnak tűnt számukra, hogy megragadják azt, ami történt. Mivel ott állt ezzel szemben Putyin korábbi budapesti gesztusa, ezért a belügyminisztériumi dokumentumkönyvet nem kellett politikai kurzusváltásnak tekinteni, de figyelmeztető jelnek mindenképpen.

• Mi szerepel szó szerint az orosz tankönyvben a magyar forradalomról?
• Hogyan értékeli a mai orosz vezetés Sztálin, Hruscsov és Brezsnyev szerepét?
• Anton Bendarzsevszkij elmondja, az orosz oktatás átalakítása évek óta megkezdődött.
• Az orosz tankönyv Ukrajnát neonáci államnak nevezi, és külön tantárgy szól már a gyerekek ideológiai indoktrinációjáról.