Kutatók irányítani tudták a placebohatást

A placeboeffektus a test és az elme kapcsolatának egyik legszebb, legfontosabb és legrejtélyesebb példája. Szinte semmit sem tudunk annak hátteréről, hogy ha az ember (vagy más élőlény) arra számít, hogy egy beavatkozás hatásos lesz (például csökkenti a fájdalmát), akkor tényleg átéli-e ezt az élményt, még ha teljesen hatástalan is a kezelés. Arról sem tudtunk eddig semmit, hogy a placebohatás közben mi történik az agyban, de most egerekben olyan agyi ingerületvezetési pályákat fedeztek el, amelyek szabályozzák a placebohatást. E tudást talán újfajta gyógyszerek tervezésére is fel lehet egyszer majd használni.

A placebohatás mindannyiunk életében jelen van, hiszen ez teszi „hatásossá” a legtöbb alternatív egészségügyi beavatkozást, a homeopátiától a hitgyógyításon keresztül a lúgosításig és a kínai gyógyászat megannyi bölcsességéig. De az se higgye, hogy immunis a placebóra, aki nem hisz a sarlatánságokban: a legtöbb otthon alkalmazott gyógyító eljárás (legalábbis részben) ugyancsak a placebohatáson alapul – gondoljunk csak a vizes borogatásra vagy a másnaposság számtalan betonbiztos ellenszerére.

A placebohatást nem mindenki szereti annyira, mint a természetgyógyászok: a tényleges gyógyszerek gyártóinak nem a kezelés hiányával szemben kell bizonyítaniuk kísérleti készítményeik hatásosságát, hanem a placeboeffektus ellenében, ami az esetek többségében sikertelennek bizonyul. A fájdalomcsillapítás különösen problematikus terület a gyógyszerek tesztelésekor, hiszen a fájdalom nagyrészt szubjektív érzéklet, amely nemcsak emberek között különbözik, de az adott ember aktuális állapotától (hangulatától, stressz-szintjétől és elvárásaitól) is nagyon függ. Számtalanszor kimutatták már, hogy bizonyos típusú fájdalmakat legalább olyan jól csillapítják a placebók, mint az igazi hatóanyagok, és e hatást egészen meghökkentő körülmények is befolyásolják: a színes cukortabletták jobban csillapítják a fájdalmat, mint a fehérek, a szögletesek hatásosabbak a kerekeknél – pedig egyikben sincs semmi, ami biokémiailag megalapozná a fájdalomcsillapítást.

• Milyen meglepő eredményt hozott az egereken végzett kísérlet?
• Hogy sikerült irányítani a placebohatást?
• Milyen etikai aggályokat vet fel a lehetésges gyógyszerfejlesztés?