„Orbán Viktor kemény ember, okos ember. Azt mondta, hogy Trumpra van szükség elnökként, mert tőle Kína és Észak-Korea is félt. Oroszország is félt” – ez hangzott el egyenes adásban Donald Trumptól az elnökjelölti vitán, aki ezzel azt szerette volna jelezni, hogy igenis, vannak tisztelői a világban.
Kamala Harris és Donald Trump magyar idő szerint szeptember 11-én hajnali háromkor csaptak össze még a Joe Biden és Donald Trump stábja által megállapított keretek között. Az akkori megállapodás alapján az idei kampányban mindössze két elnökjelölti vitát rendeznek – az elsőbe Joe Biden lényegében belebukott még annak ellenére is, hogy ellenfele sem szerepelt túl fényesen. A Demokrata Párt viszont egyöntetűen és villámgyorsan felsorakozott alelnöke, Kamala Harris mögött.
Tény az is, hogy Harris, mintha csak erre készült volna világéletében, eddig remek kampányt vitt, így Trump mára hátrányba került a közvélemény-kutatásokban. A Telex ugyanakkor arra hívja föl a figyelmet, hogy ez csalóka, mert az amerikai választási rendszerben nem közvetlenül választják az elnököt, az elektori térkép még Trumpnak kedvez, s akár egy kis előny is biztos győzelmet jelenthet neki. A választás valójában hét csatatérállamban – Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Wisconsin és talán a legfontosabb Pennsylvaniában – dőlhet majd el, ezek mindegyikében hibahatáron belüli a különbség a két jelölt között.
A portál beszámolója szerint Trump igyekezett a bevándorlásra terelni a szót, de arról, hogy miként kezelné a helyzetet, már nem sokat mondott. Állításai javarészt kimerültek olyan abszurditásokban, minthogy a bevándorlók az amerikaiak házi kedvenceit eszik. Beszélt ugyanakkor a bűnözés növekedéséről és a „migránsbűnözésről”, szerinte az FBI hazudik, amikor azt állítja, hogy csökkent az erőszakos bűncselekmények száma.
Harris emlékeztetett arra, hogy Donald Trumpot 34 rendbeli bűnösként már elítélték, és több büntetőeljárás is folyamatban van ellene. Trump azzal kontrázott, hogy ezek politikai okokból folyó eljárások, Biden használja fegyverként az igazságszolgáltatást, és talán „ezért is kaptam golyót a fejembe”, utalt a júliusi merényletre, amiben egy golyó súrolta a fülét.
A gazdaság helyzetéről, ahogy arról a Telex munkatársa, Király András beszámolt, Harris azt mondta, hogy csak neki van terve a középosztály felemelésére, miközben Trump a milliárdosok és a nagyvállalatok adóját csökkentené, az importáruk megvámolásával pedig épp a középosztályt adóztatná. Trump vámtervét szimplán „Trump-adónak” nevezte. Trump visszautasította, hogy ez adó lenne, mert a vámokat szerinte az USA-val kereskedő országok fizetik majd meg. Ezután az inflációról beszélt, de hamar áttért a bevándorlás kérdésére, mondván az új bevándorlók az afroamerikaiak és a latinók, illetve szakszervezeti tagok munkahelyeit veszik el. „Gyorsan ki kell őket pakolnunk” – mondta.
„Donald Trump a legnagyobb munkanélküliséget, a legkatasztrofálisabb egészségügyet hagyta maga után” – mondta erre Harris, aki még a Capitolium 2021. január 6-i ostromát is felemlegette, ahogy a Project 2025-öt, a Trumpot támogató konzervatív koalíció átfogó tervét is, amely sokak szerint romboló hatású az amerikai demokráciára nézve. Nem véletlen, hogy Trump igyekezett is eltartani magától a témát: „Semmi közöm a Project 2025-höz. Nem olvastam, nem is akarom elolvasni, direkt nem olvasom” – mondta. Saját tervét úgy foglalta össze, hogy „adókat fogok csökkenteni, és a legnagyszerűbb gazdaságot vezetni”. Azt is mondta, hogy az emberek nem értékelik eléggé, hogy milyen remek munkát végzett a járvány elleni védekezésben.
Az abortusz kapcsán Trump előbb arról beszélt, hogy „valakik babákat akarnak kivégezni”, végül arra jutott, hogy ebben a kérdésben a tagállamoknak kell dönteniük. Bátor döntésnek nevezte ugyanakkor az abortuszjog alkotmányos védelmét garantáló Roe kontra Wade ítélet felülbírálatát, amit az elnöksége alatt kinevezett konzervatív bírák többségével hozott meg a legfelsőbb bíróság.
„A kormánynak, különösen Donald Trumpnak nincs joga ahhoz, hogy megszabja, mit kezd egy nő a saját testével” – válaszolta Kamala Harris, aki szerint a mostani bizonytalanság miatt orvosok félnek megfelelő ellátást nyújtani rászoruló nőknek. „Ha Trumpot újraválasztják, országos abortusztilalmat fog bevezetni” – állította, amit Trump hazugságnak minősített.
Az orosz–ukrán háború kapcsán Trump azt állította, hogy az EU semmivel nem száll bele a háború költségeibe – ebben persze hatalmasat tévedett. Amikor arról kérdezték, akarja-e, hogy Ukrajna győzzön, arról beszélt, hogy a háború mihamarabbi befejezése az Egyesült Államok érdeke.
Kamala Harris erre válaszul azt közölte, hogy Ukrajna az amerikai katonai segélynek hála képes megőrizni szabadságát és államiságát. „Ha Donald Trump lenne az elnök, Putyin már Kijevben ülne, és Európa maradékával szemezne” – mondta.
Záróbeszédében Harris kampánya fő üzenetét ismételte meg: Trump a múlt embere, de ő a jövőbe tekint, „előre megyünk”. A Telex írása szerint azt mondta: „Minden amerikai elnöke akarok lenni, és arra koncentrálni, hogy a következő tíz-húsz évben mit tehetünk az ország felemelkedéséért”.
Trump zársazava: „Mindig arról beszél, hogy mit csinálna. Én azt kérdezem, hogy miért nem csinálta eddig is? Három és fél éve van kormányon” – mondta Trump, aki a vita előtti pénzfeldobás nyerteseként azt választotta, hogy övé legyen az utolsó szó. „A legrosszabb elnök, a legrosszabb alelnök” – mondta, miközben azzal vádolta Harrist és Bident, hogy amerikai fegyvereket adtak Afganisztánnak és migránsok millióival árasztották el az országot.
A CNN gyorsfelmérése szerint 63 százalék szerint Harris, 37 százalék szerint Trump nyerte a vitát.
