Neki köszönhetjük a Légy jó mindhalálig és a Ludas Matyi filmváltozatát is

Sokan sokféleképp megfogalmazták már a „felszabadító” szovjetekkel való első találkozásokat. Kevesen tették viszont olyan érzékletes tömörséggel, mint a negyven éve, 1983. október 14-én elhunyt Ranódy László: „Nekiálltunk ’45 januárjában, hogy megcsináljuk a Pártot. (…) Bejött az NKVD [szovjet politikai rendőrség], az volt az első, hogy minket négyünket elvittek. Pár napig bent voltunk, és amikor kijöttünk, tudtam, hogy nekem ehhez nem szabad nyúlni. Aztán a második eset az volt, hogy Katit [Kótzián Katalin, Ranódy felesége – szerk.] meg akarta b.szni egy orosz, akit én hasba rúgtam. Leesett a pincelépcsőn. De visszajött, és úgy fejbe vert, hogy agyrázkódással feküdtem három hétig. Nekem így kezdődött.”

A rendező erről 1970-ben beszélt Szekfü Andrásnak. A szokatlannak tűnő nyíltság végig jellemző maradt, így nem is meglepő, hogy a beszélgetés végül csak 2018-ban, az Így filmeztünk című kötetben jelent meg. Ranódy persze, aki a Ludas Matyival mutatkozott be, közben pedig egy időre a Nemzeti Filmgyártó Vállalatnál is osztályvezető lett, kevéssé volt a rendszer áldozata. Nála jóval inkább például sokéves alkotótársa, Szőts István, akitől az Ének a búzamezőkről-t dobozba zárták, és végül csak 1979-ben mutatták be. A hasonló betiltások, hivatalos ódzkodások kapcsán jellemző volt, amit Ranódy mondott Szakadék című, végül 1956-ban bemutatott filmjéről. A Nemzeti Filmbizottság tagjáról, Wlassics Gyuláról tudták, hogy nem pártolja a tervet, így rákérdeztek nála, mi zavarja benne. És hogy mire hivatkozott? Egy olyan jelenetre, amelyben az idős Bakos néni szórja a magvakat a csirkéknek. Azok viszont beleesznek a kutya ételébe is, amit Bakos néni azzal nyugtáz: „fene az elvetekbe!” Ranódyék rögtön fogadkoztak hát, hogy ezt kiveszik, de nem volt azért olyan könnyű a dolguk: a belügyben Keresztes-Fischer Ferenc egy osztálytanácsosa is a betiltás mellett döntött.

• Miként jellemezte az ötvenes évekbeli viszonyokat Ranódy László?
• Hogyan szólt a rendező filmje a magyarságon belüli árkokról?
• Miként foglalta össze a rendező ars poeticáját?