Ritka, de nem példa nélküli a kínai légballonos kémbotrány

Ritkán zajlik ennyire a nyilvánosság előtt olyan „kémügy”, mint ez a mostani, az amerikaiak által hatástalanított kínai kémballon esete, ahol az egyik érintett lelövi a másik megfigyelésre fejlesztett eszközét. Azóta több azonosítatlan tárgyat is lelőttek Észak-Amerika felett – amelyek egyikét sem nevezték kémeszköznek –, majd Washingtonban közölték, Kínának fut egy hadsereghez köthető légballonprogramja. Az ügynek jelentős diplomáciai kihatása is van: újabb kínai cégeket tettek szankciós listára, miután már komplett kémballon programról beszél Amerika, de lemondták – később úgy fogalmaztak, „elhalasztották” – az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken pekingi látogatását is.

Hasonló incidensek leginkább az 1945 utáni hidegháborús korszakban történtek, és kifejezetten „kémeszközt” érintő ügyei az Egyesült Államoknak az 1960-as években is voltak a Szovjetunióval. De akadt már a mostanihoz hasonló affér Kínával is: 2001. április 1-jén 110 kilométerre a dél-kínai Hajnan szigetétől egy MiG–21-esből kifejlesztett kínai J–8-as vadászgép „elfogás közben” túl közel repült, és nekiütközött az amerikai haditengerészet egyik Lockheed EP–3 hírszerző gépének a Dél-kínai-tenger felett. Akkor a pár hete hivatalba lépő republikánus George W. Bush elnök kormánya által az esetről kiadott nyilatkozat szándékosan kétértelmű volt, és lehetővé tette mindkét ország számára, hogy arcvesztés nélkül jöjjön ki az ügyből.

• Mi várható most?
• Hogyan próbálta meg elkenni Amerika az 1960-ban a Szovjetunió felett lelőtt U-2-es kémgépjének a fiaskóját? És miért nem sikerült?
• Hogyan fogadta a kínai közvélemény az amerikai hírszerző gép 2001-es légi incidensét?

A teljes cikket a Magyar Hang február 17-én megjelent, 2023/7. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!